Franciaország: szépség, stílus, elegancia
28 MárAz ország a turisták legkedveltebb célpontja, mivel számos világhírű látványossággal rendelkezik, melyek közül a legismertebbek Párizshoz vagy a Côte d’Azur-höz köthetők. De számos egyéb, szintén kiemelkedő nevezetesség is várja a külföldieket. Úgy mint a Loire menti kastélyok, a „Midi” római emlékei (Pont du Gard, Arles, Orange) vagy épp a vad bretagne-i tengerpart. Ha mindez nem volna elég, ott van az utánozhatatlanul könnyed francia mentalitás, az eldugott, történelmet mesélő falvak, a különleges táj vagy épp a francia konyha.
A főváros, Párizs kultúrális, ipari, pénzügyi és divat központ, “Európa szíve”. Vidéken számos nagyvárost is találunk, melyek nem csupán regionális, központi jelleggel bírnak, hanem kiegyensúlyozzák a főváros nagyságát; ilyen Marseille, Lyon, Nantes, Lille, Tolouse, Bordeaux. Meghatározó szereppel bír az európai politikában, hiszen az
Európai Unio elődjének, az Európai Közösségnek is alapító tagja volt. Franciaországot szokás „Európa éléskamrájának” is hívni, mivel hatalmas mennyiségű, és sokszínű mezőgazdasági termékekkel látja el az európai piacokat. Vallási összetételében kimagaslik a katolikusok aránya (88%), mely abból eredeztethető, hogy a Frank birodalomban már korán meghonosodott a kereszténység. Manapság egyre nagyobb a muzulmánok tábora (5%), rengeteg a betelepülő, az Ázsiából Európába vándorlók egyik legfőbb célállomása Franciaország.
Az ország Nyugat-Európában helyezkedik el, többek között ez teszi előnyössé kereskedelmi lehetőségeit, valamint ehhez még hozzájárul fejlett infrastruktúrája is. Javarészt természeti határok választják el a többi országtól, ezek a Pireneusok, Atlanti-óceán, La Manche, Rajna, Alpok hegygerince, Földközi-tenger. Felszíne rendkívül változatos: síkságok, dombságok, magashegységek, meredek völgyek és táblás területek egyaránt tarkítják az országot. Itt található a francia-olasz határon Európa legmagasabb pontja, a Mont Blanc (4810 m). Az ország területéhez tartozik még a Földközitenger egyik legnagyobb szigete Korzika, mely borairól híres. Északkeleten és keleten az óceáni, délen mediterrán, a belső területeken kontinentális és a magashegységekben a hegyvidéki éghajlat lesz az uralkodó. Franciaország turizmusa Franciaország esetében nincs idényturizmus, mivel állandó a turisták látogatása.
Nyáron elsősorban a francia riviérát, a Cote d’Azur-t keresik fel, télen az Alpok és Pireneusok síparadicsomai (Chamonix, Espace diamant, nagyvárosok látogatottsága egész évben kiegyensúlyozott. Franciaországban rengeteg a látnivaló, nemcsak a természeti tájak, hanem a kastélyok, templomok, műemlékek és múzeumok sokasága nyújt felejthetetlen látnivalót. Az első számú célpont Párizs, ide látogatnak el minden évben a legtöbben, innen ered az elnevezés is: Párizs a turizmus fővárosa. A város közepén található a Cité és a Szent Lajos-sziget, amit többek közt a Pont-Neuf köt össze a többi városrésszel. Ez a híd valójában egyike Párizs legkorábban épült hídjainak. A Cité épületegyüttesében láthatjuk a Sainte-Chapelle-t, Concierge-t, Palais de Justice-t. Párizsban található a híres katedrális, a Notre-Dame, ez ma a város és az ország kulturális központja és szimbóluma. Majdnem 100 éven át építették, és ennek megfelelően a kor változó elképzelései mind megfigyelhetőek az épületen.
Párizs másik fontos szimbóluma az Eiffel-torony, amelynek terveit Gustave Eiffel készítette el. A torony az 1889-es világkiállításra épült, ami az akkori viszonyok közt a világ legmagasabb épületévé tette.1964-ben avatták műemlékké a tornyot. Érdemes innen az éjszakai fényárban úszó Párizst végigpásztázni. A Champs Elysée, a párizsi Andrássy út a „Kis Diadalívtől” a (Nagy) Diadalívig és egészen a legmodernebb városrész hatalmas Diadalívéig kitart. Párizs tele van szebbnél szebb templomokkal, melyek mind megérik a rájuk szánt időt. Ilyen például a Sacré Coeur és a Saint Germain des Près. Ha nem pont a templomjárás a legfőbb célunk, szánjunk időt olyan helyekre, mint Napóleon sírja (Le Tombeau de Napoléon), vagy a „közterek”, mint a Louvre-ral szembeni „Városliget”, a Louxembourg Kert, a Concorde tér. Nem ritka a köztéri kiállítás is, ilyen volt például 1995-ben a Dalí szobrok pár hetes, Vandôme téri jelenléte. Ez utóbbi térre (Place Vandôme) a nemesfémbe öntött „Szépség” szerelmeseinek is érdemes elzarándokolniuk, mert itt találhatók a világ legelismertebb ékszerüzletei (Van Cleef, Cartier) és azok kirakatai. Nézelődni szabad… Nem ajánlják turistáknak példáula Bois de Boulogne-t (mint nálunk a Városliget), ahogy a Jim Morisson rajongók kötelező
zarándokhelyét, a Père Lachaise temetőt sem.
Ezenkét helyen kívül, az éjszakai metrózás rejt(het) kockázatokat magában, de ez nemcsak Párizsban van így. Sok látnivalót nyújtanak még a vidéki városok is, történelmi örökségeikkel, kastélyaikkal. Nagyon híresek a Loire menti kastélyok (Chambord, Amboise, Chenonceaux, Cháteaudun), melyek a kultúra egyik központját képezik Franciaországban. Ezek az épületek tanúskodnak az egykori pompáról és nagyságról. Franciaország bővelkedik gyógyfürdőkben, közülük is a leghíresebb Vichynél található. Ez a gyógyvíz alapanyagként is szolgál a kozmetikai termékekhez. Franciaország számára jelentős bevétel származik a borturizmusból. Rengetegen látogatnak el az országba, hogy felfedezzék a borvidékeket, és megízlelhessék a híres francia borokat. Franciaország a világ elsőszámú bortermelője, és egyike a nagy exportőröknek is. Országszerte találunk híres borvidékeket és rájuk jellemző borokat: Elzász – Riesling, Tokay Pinot Gris, Burgundia – vörösborok (Pinot noir), fehérborok (Chardonnay), Bordeaux – vörösborok (Merlot), Rhone-völgye – gyümölcsös borok, Loire-völgye – fehérborok, Provence és Korzika rosék. A borokon kívül nagy mennyiségben állítanak elő pezsgőt (Champagne) is, többek között Reimsben. Kiemelendő még a konyak előállítás is, melyet elsősorban Cognac (Rémy Martin) városában folytatnak.
A francia tejgazdaság a legváltozatosabb példáit adja a tejértékesítésneknek, mert részben a fejlődés, részben a természeti adottságok folytán minden vidéken más és más a tejértékesítés módja. Egyik vidék fogyasztási tejet szállít, másutt vajat készítenek, és sok vidék sajtjáról nevezetes Franciaországban. A francia parfüm misztérium, az átlényegülés csodája. Egyetlen cseppje – több ezer virágszirom esszenciája – magába sűríti a provence-i levendulaföldek, rózsamezők édes illatát, az Alpok lábainál meghúzódó mimóza és magnóliafák, narancsok és cédrusok kicsit kesernyés, karcos zamatát. Minden virágnak saját titka van, belőlük készülnek a világ legjobb és legfinomabb parfümjei. A francia divat rendelkezik talán a legnagyobb és legváltozatosabb múlttal, gondoljunk csak a Napkirályra, vagy a rokokóra. Már itt föltűnnek a látványos formai elemek. A mai divatban sincs ez másképp, hisz formailag igencsak magas színvonalon tudnak gondolkodni és tervezni. Kreativitásuk nem csak a részletekben rejtőzik, térben is terveznek. Nem beszélve a minőségi anyagokról, és kellékekről. A luxus érzetét gyakran nem a túlburjánzó részletekkel keltik, hanem a „kevesebb több” elven alapul.
Talán kicsit nehezebben fogadják el a más országok stílusait, de ne felejtsük el, hogy a legtöbb újítás mégiscsak tőlük ered. Gondolhatunk itt Coco Chanel-re, a Dior divatházra, a Pret-á-porter, illetve az Haute Couture fogalmak megteremtésére. A francia autógyártás története egyben az autóművészeté is. A francia autógyárak készítették a legtöbb izgalmas és új modellt. Sokmindenben, ami ma megszokott, úttörők voltak, például a front (elsőkerék)hajtásszéria-bevezetésében. Hazánkban is hosszú évek óta népszerűek a Peugeot, Citroën és Renault modellek.
Az UNESCO szakértői szerint a francia gasztronómia és annak rituáléi, illetve külalakja egyedülálló. Első alkalommal fordult elő, hogy az UNESCO gasztronómiával kapcsolatos kulturális örökséget vett fel a listájára. Az étkezés a francia identitás része, amely hozzájárul a világ kulturális sokszínűségéhez. A francia gasztronómia lényege leginkább a kiváló minőségű, helyi termékek felhasználásában, az ízek harmóniájában, a fogások figyelmes megválasztásában, a borok és az ételek összepárosításában, az esztétikus megjelenésben és terítésben rejlik. A franciák nagyon sokféle húst (marha, borjú, sertés, baromfi, ürü, halfélék) esznek, és készítenek el különböző formákban. A jó minőségű, ízletes borokat is szívesen használja fel a francia konyha. Szinte az összes húsétel készítésénél elengedhetetlen a borral való locsolás-főzés. Rengeteg desszert köthető a franciákhoz, amik nem csak tésztás sütemények és krémek, hanem gyümölcssaláták, különböző gyümölcsös finomságok. A franciák számára az étkezés befejező momentuma mindenképpen a sajtfogyasztás. Franciaországnak ezer csodája van, mindet érdemes nyitott szemmel, füllel, orral fogadni. Ha az ember százszor is visszajön, még mindig tud találni valami újat errefelé. Jó utat kívánok!
eubarangolo 