Archívum | augusztus, 2010

Romantikus paloták, lüktető metropoliszok – mindez Németországban!

21 aug

Ha Németországot emlegetjük, akkor általában a következő kulcsszavakra gondolunk : precizitás , távolságtartás ,minőség. Az ország tartományai minden élményre éhes látogatót el halmoznak látnivalóval: pompás fürdőhelyek, gazdag kereskedővárosok, izgalmas metropoliszok , mesés környezetben megbújó kastélyok gondoskodnak arról, hogy az ideérkező utazó véletlenül se unatkozzon.

Sokan úgy gondolják, Németország Európa egyik legunalmasabb országa. Való igaz, nem sorakoznak az ókorból maradt antik emlékek, és talán egyetlen műemlékük sem tűnik grandiózusnak, de számtalan város építészeti-művészeti harmóniája tökéletesen helyettesíti előbbiek viszonylagos hiányát. E városok közé sorolható Köln, Regensburg, Aachen, Passau, Lipcse, Drezda vagy Hannover, persze a teljesség igénye nélkül. A Német Szövetségi Köztársaság a modern Európa meghatározó tényezője. A világ harmadik legjelentősebb gazdasága (USA és Japán után) nagymértékben befolyásolja az öreg kontinens életét. Az országon belül még mindig jelentős a keleti és a nyugati részek gazdasága közötti különbség. Németország a világ egyik vezető ipari hatalma. Az ipar vezető ágazatai a járműgyártás, gépgyártás, a vegyipar és az elektronikai ipar. A nehézipar két hagyományos bázisa a Ruhr-vidék és a Saar-vidék. Az ipari termékek jelentős része exportra kerül, legfontosabb kereskedelmi partnerei az EU tagállamai. A mezőgazdaságra jellemző a belterjesség és a növekvő üzemméret. Fő termékei a hús- és tejtermelés, növények közül a búza, árpa, cukorrépa, komló, zöldség és gyümölcstermelése jelentős. Az ország közlekedési hálózatára is rányomta bélyegét a negyven évi megosztottság, a nyugati országrész közlekedési infrastruktúrája sokkal fejlettebb, bár az újraegyesítés óta külön hangsúlyt kap e különbség megszüntetése. Németországot 16 szövetségi állam alkotja, hivatalos fizetőeszköze – mint a legtöbb EU tagállamban – az Euró. A főváros, Berlin története sokban hasonlít a többi európai nagyvároséhoz, tudományos, művészeti és kulturális szempontból egyaránt.

A II. világháborút követő felosztása azonban jelentős mértékben meghatározta azoktól lényegesen eltérő fejlődését egészen 1989- ig. A háború befejezését követő 15 év során a város keleti részén az életszínvonal egyre rosszabb lett, ami sok kelet-berlinit arra indított, hogy az akkor még nyitott városhatáron keresztül Nyugat-Berlinbe távozzon. Az 1989-es politikai változások következtében Berlin két része ismét eggyé vált, és a Falat gyakorlatilag lebontották. Mementóként egy-egy szakasza ma is látható, és a hozzá kapcsolódó egyéb emlékekkel és kiállításokkal a berlini idegenforgalom számottevő bevételi forrását jelentik. Berlin a politika, média, kultúra és tudomány egyik fontos európai központja. A város fontos közlekedési csomópont és egyike Európa leglátogatottabb nagyvárosainak. Mindezekben szerepet játszanak nemzetközileg elismert egyetemei, kutatóintézetei, operái, színházai és múzeumai. Berlin a világ minden tájáról vonzza a művészeket és a kulturális területen dolgozókat. A főváros legrégibb, egykoron sáncokkal körülfogott része a Spree és az azóta feltöltött Königsgraben között feküdt; részei: Alt- és Neu-Cölln és Friedrichswerder. Körülöttük a 7 városrészből (Dorotheenstadt, Friedrichstadt, Friedrich-Wilhelmstadt, Spandauer Viertel, Königsstadt, Stralauer Viertel, Luisenstadt) álló belső öv terül el. A belső övet északnyugat és dél felől környékezik: Wedding, Moabit, az Oranienburgi-, a Rosenthalikülváros, a Tiergarten, a Friedrichsvorstadt, a Schönebergi és Tempelhofi negyed. A 700- nál több utca közül a leghosszabb (3 km) az észak-déli irányban húzódó Friedrichstraße, ezt keresztben metszi az Unter den Linden nevet viselő, 1 km hosszú 60 méter széles, négy akácfasorral beültetett út, amely Berlinnek legfényesebb része; a Behrenstraße, a pénzarisztokrácia lakóhelye; a rendkívül élénk Leipziger Straße. Jelentős utca még a Wilhelmstraße, amely a Friedrichstraßeval egyközűen húzódik el, ami hajdanán a nemzetiszocialista Németország hatalmi központja volt. Továbbá fontos utcák még Köpenicker Straße délkeleten, a széles Jägerstraße stb. A legelőkelőbb utcák (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastraße stb.) nyugaton a Tiergarten-, Potsdamerstraße és az állatkert között vannak. A 72 nyilvános tér között, amelyek csaknem kivétel nélkül parkosítottak, a jelentősebbek: az Operatér a Linden keleti végében, a Párizsi-tér (Pariser-Platz); ettől északnyugatra a Königsplatz; az Opera-tér; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstraße déli végében a Belle-Alliance-tér; továbbá a Vilmos-tér és a Leipziger-Platz. Különleges arculata van a Postdamer Platznak, amely a város kettéosztása idején pont határon feküdt, így pusztaság volt. A 90-es évek elején teljesen új negyed nőtt ki a földből, számos magasházzal, olyan nagy cégek központjaként, mint például a Sony és a Deutsche Bahn. A keleti részen a legnevezetesebb, legfontosabb tér az Alexanderplatz, ami remek, központi helyzete miatt nagyon fontos forgalmi csomópont. A par- kok közül jelentős a 225 hektár területet elfoglaló Tiergarten a Brandenburgi kapu és Charlottenburg közt, ami eredetileg vadaskert volt, III. Frigyes Vilmos uralma alatt kapta mostani alakját és adták át a közönségnek; pompás utak és szép, öreg fákból álló fasorok szelik keresztül-kasul; kellemes sétálóhelyek, gyepmezőkkel, virágágyakkal szobrokkal és gyermekeknek játszóhelyekkel váltakoznak benne. Jelentősebb park még az 1845-ben alapított Friedrichshain (53 ha) északkeleten, az 1876-ban megnyitott Humboldthain, az állatkert (Zoologischer Garten, 30 ha), a botanikus kert és messzebb délkeleten a treptowi park. A Potsdamer Platz egy kereskedelmi csomópont a város szívében. 1741-ben I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete miatt tervezték.

A tér 1940-ig Európa legforgalmasabb közlekedési csomópontja volt. A Brandenburgi kapu közelében található az 1884 és 1984 között épült Reichstag. 1933. február 27-én egy tűzvész elpusztította az épületet. 1999 óta a Bundestag székhelye ez az épület. A Reichstag a második leglátogatottabb hely, amit a turisták megtekintenek, a Kölni dóm után. Berlin legismertebb bevásárlósétánya a Kurfüstendamm, ahol számos üzlet, hotel és étterem található. A második világháborúban megsemmisült Vilmos császár-emléktemplom is itt van, amely 1891 és 1895 között épült. A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a Vasfüggöny berlini szakaszán. Berlin szovjet szektorába eső Mitte, és az amerikai szektorba eső Kreuzberg kerületeket összekötő Friedrichstraße és az azt metsző, a szektorhatáron futó Zimmerstraße kereszteződésétől pár méterre délre, az amerikai szektor területén áll. A Rotes Rathaus (magyarul Vörös városháza) Berlin szenátusának és a mindenkori polgármester székhelye. Az épület a Mitte kerületben található a Rathausstraße utcán, közel az Alexanderplatzhoz és a tévétoronyhoz. A nevét a vörös színű téglákról kapta. A Kurfürstendamm keleti meghosszabbítása a Tauentzienstraße. Itt található a KaDeWe, a legnagyobb kávéház az európai kontinensen. Ez a kávéház az Európa- Centerben található. Az épület 22 emeletes, benne számos étterem, iroda és bolt található. Az utcától 3 km-re északkeletre található a Tiergarten.

Folytatás a következő számban.