Archive | október, 2010

Belgium: több, mint az Európai Unió fellegvára

27 okt
Belgium sokszínű és minden ember számára nyitott ország: az idelátogatók egy igazán színes kavalkáddal találkoznak mind a kultúra, mind a művészetek, vagy akár a gasztronómia tekintetében. A belgákra jellemző nyitott szellemiség a kulturális sokszínűségben és a vendégszeretetükben is fellelhető. Nem véletlen, hogy Belgium a csokoládé, a sör, a művészetek és a politika hazája. Érdemes idelátogatni, mert minden tekintetben megtaláljuk azt, amiért jöttünk.

Belgium, hivatalos nevén a Belga Királyság egy etnikailag és nyelvileg megosztott nyugat-európai ország, az EU alapító tagja, fővárosa Brüsszel, amely egyben az uniós intézmények egyik székhelye. Jelenlegi uralkodója II. Albert. Az országban két nagy nyelvi-kulturális közösség, a francia és a flamand él, illetve az ország keleti részén található német kisebbség. Földrajzilag Flandria a legnagyobb régió Belgiumban, itt élnek a holland nyelvvel rokon, flamandot beszélő népcsoport, a flamandok. Itt él Belgium lakosságának 55%-a, míg a délen található Vallónia régióban a franciával rokon vallon népcsoport lakik, az ország lakosságának 31%-a. A hivatalosan is kétnyelvű és régiós státuszt élvező Brüsszelben a belga lakosság kb. 10%-a él, illetve jelentős számú diplomata és egyéb külföldi állampolgár, akik az Európai Unió és a NATO különféle szervezeteinél dolgoznak. A német nyelvű kisebbség Vallónia keleti részén, az első világháború után Belgiumhoz csatolt területeken él. Az ország nyelvi-kulturális diverzitásának, illetve a flamand és a vallon népcsoport közötti konfliktusok eredménye a mára kialakult szövetségi állam, amelyben az egyes kulturális csoportok és a régiók jelentős önállóságot és jogosultságot élveznek.

Belgium neve az ókorban itt megtelepült törzs, a Belgae nevéből származik. A Kr. e. 1. században a rómaiak meghódították a területet, ahol Gallia Belgica néven alapítottak provinciát. A római birodalom bukása után a terület a frankok befolyása alá került, előbb a Frank Birodalom része volt, majd kb. a 11. század közepére önálló feudális államok alakultak ki. Németalföld, amely történelmileg magában foglalta a mai Belgium, Hollandia területét és Franciaország északi részét. A terület politikai egysége csak a 15. században a burgundi grófok alatt született meg és egészen a 16. század végéig egységes kormányzás alatt állt. Ekkor az északi, túlnyomórészt protestáns tartományok fellázadtak a spanyol király elnyomása ellen. A déli tartományokat 1794-ben a francia köztársaság hadserege foglalta el, majd Napóleon bukása után az Egyesült Holland Királyság része lett. Belgium csak 1830-ban az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Az újonnan létrejött ország semlegessége ellenére az első és a második világháborúban is német támadás áldozata lett, ezért 1945. után alapító tagja lett a NATO-nak és később az Európai Unió elődszervezeteinek is.

Belgium kulturális élete, az ország nyelvi felosztásának megfelelően, két külön területre, a flamand és a vallon közösségek kulturális életére bontható fel. Bár lényegében a vallon és a flamand kultúra nagyon hasonló, de a meglévő és várhatóan fokozódó különbségek miatt nem lehet egységes belga kultúráról, belga
társadalmi életről, belga médiáról vagy akár pártrendszerről beszélni. Még a Belga Katolikus Egyház is, amely egyike a megmaradt közös nemzeti intézményeknek, a nyelvi megosztásnak megfelelően módosította az egyházmegyék határait. A mai politikai és kulturális megosztottság ellenére Belgium, illetve korábban Németalföld jelentős kulturális centrum volt, amely a középkor és az újkor során jelentős befolyást gyakorolt az európai művészet és kultúra fejlődésére. November 15-én ünnepli Belgium a Király Napját (eredetileg a Dinasztia Napja). Első alkalommal 1866-ban került sor erre a megemlékezésre, amelyet az első belga uralkodó emlékére, Szt. Leopold napjára szerveztek. A jelenlegi uralkodó, Albert király, hagyományosan nem vesz részt az ünnepi misén és a nap során szervezett megemlékezéseken, a királyi palota előtt elhaladó katonai díszmeneten, illetve a szövetségi parlamentben szervezett ünnepi ülésen. A nap a közalkalmazottaknak munkaszüneti nap.

Általában, ha az emberek az országról hallanak, akkor csak Brüsszel és az Unió jut eszükbe először, pedig Belgium ennél többet tud nyújtani mindenki számára. Brüsszel, Liége, Flandria és világhírű kikötőváros Antwerpen – csak egy rövid felsorolás a sokszínű országból. Ha Belgium igazi arcát akarjuk megnézni, akkor kihagyhatatlan a megannyi piactér, a dús legelők, a téglás tornyok, a gyárak, a gótikus templomok, a gabonamalmok, Charleroi szénvidéke, Rubens festményei, a gyémántcsiszoló negyed a világhírű kikötővárosban – egy kevéske szelet az országból. Kitérőt tehet az utazó Gent-be és Brugges-ba, a két fennmaradt középkori kereskedelmi városba, ahol szebbnél szebb gótikus építésű vörös téglával kirakott templomokkal, csatornahálózatokkal, gabonamérőkkel, vámházakkal találkozhatunk. Nyugat-Flandria legszebb középkori városa Brugge. Az egész város egy nagy múzeum számos látnivalóval. A közelében olyan meghatározó városok találhatók, mint Damme és Oostende. A tengerparti kisvárosok közül az északi-partszakon helyezkedik el De Haan, az elegáns fürdőhely, valamint a legnépszerűbb üdülőhelyek: Blankenberge és Zeebrugge. Kelet-Flandria Belgium északkeleti része. Az itt található Antwerpen dinamikus városát egyszerre jellemzi a világi és kopott, a történelmi és flancos megjelenés. Látnivalói a Városháza, az Onze Lieve Vrouekerk-székesegyház, a Borremói Szent Károly-templom, a Szent Pál-templom, a Szent Jakab templom, a Rubensház.
Antwerpentől 17 kilométerre található a kedves, nyugodt és provinciális kis város Lier, illetve Brüsszel és Antwerpen között félúton a történelmileg gazdag város Mechelen. Érdemes ellátogatni Leuven, Meerdaalwoud, Diest, Scherpenheuvelt és Hasselt városokba is. A Hainaut és Brabant-Wallon tartományai, illetve az Ardennek vidéke is rengeteg látnivalót tartogat. A sokszínű főváros, Brüsszel manapság hangulatos, hagyományőrző város, középkori kerületekkel, ugyanakkor pezsgő élettel. Jellegzetes főtere a Place du Grand Sablon.

Nevezetes temploma, mely idősebb Pieter Bruegel emlékhelye az 1134-ben épült Église de la Chapelle. Gyönyörű gótikus temploma az Église Notre-Dame du Sablon. A Place du Petit csodaszép parkja mellett található a 15. században épített Egmont palota. Itt áll Európa legnagyobb palotája (Igazságügyi), ami a 19. században épült mintegy két hektár alapterületen. Számos értékes múzeuma van, többek között a Musée de la Dynastie, a Királyi Szépművészeti Múzeum, a Musée Charlier, a Filmművészeti Múzeum. A belvárosban járva rengeteg lenyűgöző épület látható, mint a Városháza, a Király Háza,Céh-székházak,Csipkemúzeum. A város jelképei a Manneken Pis, a pisilő fiúcska és húga Jeanneka Pis. Nevezetes templomai a Szent-Miklós templom, a Szent Katalin-templom és Keresztelő Szent János-templom. Az EU-Negyedben áll az Európai Közösség székháza és az Európa Parlament.

A belga konyha alapvetően hasonlít a franciára. Minden belgiumi régiónak megvan a különlegessége, de alapvetően mégis egységes a konyhájuk. Az ételek alapját a húsok, a tenger gyümölcsei és a zöldségek adják. Receptjeik gyakori eleme a vaj, a tejszín, a sör és a bor. Például leveseikbe gyakran tesznek bort ízesítésként, a rántott húsok bundájához pedig sört. Egyrészt érvényesül a vallon franciás ízvilág és a flamand hagyományok is, de minden európai nemzet konyhája fellelhető. Édességek közül a csokoládék, a praliné a legismertebb belga termék a világon. A belga sörök is igen népszerűek, több mint 300 féle létezik (például barna sörök vagy ízesített gyümölcsös sörök). A belgák a sajtgyártásban is előkelő helyen szerepelnek a világ sajtgyártói között. Hatalmas piacokon,végtelen számú standokon árulják a házi készítésű sajtokat.

Akár az aktív pihenést részesítjük előnyben, akár a kulturális látnivalókat szeretnénk felkeresni, Belgium minden utazást kedvelő számára felejthetetlen élményt fog nyújtani!