Archive | február, 2011

Észtország: a Baltikum ékköve

14 feb
Középkori városok, zöldellő rétek és erdők, barátságos farmok: a sokarcú Észtország rengeteget tud nyújtani a látogatónak. Fedezzék fel Tallinn gazdag történelmi múltját, ismerjék meg a hagyományos észt kultúra bölcsőjének tartott Saaremaa szigetét, keressék fel a vendégszeretetükről és mesebeli környezetükről ismert farmokat. Aki egyszer elmegy Észtországba, biztosan megszereti, és minden vágya, hogy minél hamarabb visszatérjen.

Az Észt Köztársaság a Balti- tenger partján helyezkedik el, déli szomszédja Lettország, míg északról Oroszország határolja. Hivatalos nyelve az észt, viszont megtalálhatjuk a finn, az orosz, a német, valamint az angol szavakat. 1991-ben (augusztus 20-án) nyerte el Észtország a teljes függetlenségét, amikor kikerült a Szovjetunió befolyása alól. Az észtek 2004-ben (május 1-jén) csatlakoztak az Európai Unióhoz, és 2011. január 1-jétől már euróval fizetnek.

Észtország területe 45.226 km², amelynek 4, 56%-a víz, valamint az 1520 kisebb szigeten kívül, két nagyobb  a Hiiumaa és a Saaremaa is az országhoz tartozik. A jégkorszak folyamán a gleccserek hullámos alfölddé alakították a területet, ezért az átlagos magassága a területnek 100 méternél alacsonyabb, ennek ellenére Észtország legmagasabb pontja a Suur Munamagi (318 m). Éghajlatát főleg a tenger hatásai befolyásolják: az év többségében a napok felhősek, de a legtöbb csapadék csak ősszel esik. Továbbá az Atlanti-óceán és a Golfáramlat miatt a tél enyhe (-4 – -5 °C) és a nyár hűvös (15–18 °C). Rég i korok városai Észtország két legjelentősebb városa Tallinn és Tartu. Az utóbbit 1030-ban jegyezték le az írásos emlékek, amikor a Kijevi Rusz fejedelemség meghódította a területet, és Jurjev-re keresztelték. Oroszországtól 1920. február 20-án szakadtak el és ebben a városban írták alá az észtek és az oroszok a tartui békét. Ám nemcsak ezek miatt emelkedik ki Tartu. Itt található az ország legrégebbi egyeteme (1632-ben alapították) és színháza, a Vanemuine.

Tallinnt, Észtország fővárosát turisták tízezrei keresik fel évente, s a város ma már a Balti-tenger partvidékének kihagyhatatlan látványossága, amely hatalmas léptekkel haladva előzi meg a régió többi nagyvárosát. A város méretei miatt nincs nehéz dolga annak, aki gyalogosan szeretné bejárni. A városnéző séta kézenfekvő kiindulópontja a Tallinn fölé magasodó Toompea dombon található lovagvár, amelyet a Livóniai Lovagrend építtetett 1229-ben. A vár területén belül feltétlenül érdemes megtekinteni az orosz kormányzói palotának épült 18. századi várkastélyt, ahol jelenleg az észt parlament ülésezik. A Dómhegyen magasodó Tallinni Dóm építését 1219-ben kezdték el, jelenlegi formáját az 1700-as évek vége felé nyerte el. A székesegyházat tartják a város és egész Észtország legrégebbi templomának. A tallinni Városháza a Világörökség része és sokan a legszebb baltikumi épületnek tartják.

Közelében húzódik a középkori városfal, amely a 15. században Európa egyik legjelentősebb védműve volt. A középkorban a Hanza-Szövetség tagja volt (mint ahogy Tartu és Pärnu), és a város meg tudta őrizni a hajdan volt kinézetét. A titkos udvarok, templomok mellett a város kihangsúlyozza az őt körülölelő természetet: homokos strandok, fenyőerdők, borókamezők, kisebb-nagyobb szigetek… mind mind Észtország névjegyéhez sorolandók. Észtország északi ország, és ez a tény sokat elárul az észt konyháról, az étkezési szokásokról. Azt, hogy hol, mit és hogyan esznek az észtek, látszólag a napok hossza és hőmérséklete határozza meg.

A sötétség és az első fagyok beálltával savanyú káposzta és sültek, barna és fekete puding, sűrű levesek és pörkölt kerülnek az asztalra. Miután az észt étel-ital választék nem túl gazdag, ezért nem is szokás „Jó étvágyat” kívánni az asztalnál. Helyette azt mondják az emberek: „Tartson sokáig a kenyered!”. Az ország előnyei mellé állítható, hogy az Uniónak köszönhetően fellépett a fejlődés útjára, valamint egy újabb kultúra kerül a megismerés tárgyává. Próbálja ki ezen ország szépségeit!