Archive | március, 2011

Finnország: az erdők és tavak országa

26 Már
Finnországot, az erdők és tavak országát talán leginkább érintetlen természeti szépsége teszi híressé. A messze északon nyaranta tíz héten át tartanak a fehér éjszakák, amikor is a nap nem nyugszik le. Az ország szépsége számos művészt megihletett, köztük a zeneszerző Jean Sibeliust és az építész és formatervező Alvar Aaltót. Finnország számos élsportolót is adott a világnak, köztük Mikki Häkkinen és Kimi Räikkönein Forma–1-es autóversenyzőt.

Finnország sorsát és a finn tudatot az ország Kelet és Nyugat közti helyzete alakította. A XIII. századtól Finnország svéd befolyás alá került és a XIV. században a Svéd Birodalom részévé vált. 1809-ben Svédország, miután elvesztette az Oroszország elleni háborút, átengedte Finnországot a nyertesnek, így Finnország önálló nagyhercegség
lett Oroszországban. A XIX. század folyamán az orosz elnyomás alatt, illetve hatására a finn nemzeti érzés erősödött, a nyelvkultúra virágzott, a politikai függetlenég iránti igény növekedett. 1906-ban az országban új alkotmányt fogadtak el, amely az egyenlő és általános választójogon alapult, a finn nők voltak az első nők Európában, akik választójogot kaptak. A 2. világháború óta Finnország a semlegesség pártjára helyezkedetett és nem kötött katonai megegyezést. Ezzel alapozta meg a jelenlegi jólétet. Az ország aktívan részt vett a világbéke, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés előmozdításában. 1995 óta az Európai Unió tagja. Finn ünnepek A finnek szívesen és gyakran használják a nemzeti lobogót ünnepségek alkalmával, vagy ha úgy érzik, hogy a helyzet megkívánja. Így sokszor zászló felvonásával adnak hírt esküvõrõl, érettségirõl, gyermek születésérõl, kedves vendég jövetelérõl.

Több olyan ünnep van, amely a finn kultúrtörténet nagy alakjaihoz kötődik: Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) költő, a nemzeti romantika vezéralakja, a finn himnusz svéd szövegének szerzője; Mikael Agricola (kb. 1510–1557), hitújító, bibliafordító, a finn irodalmi nyelv megteremtője; Johan Vilhelm Snellman (1806–1881), filozófus, államférfi, a finn nemzeti törekvések első élharcosa; Eino Leino (1878–1926) költő, az újromantika legjelentősebb képviselője és Aleksis Kivi (1834–1872) író, a finn nyelvű irodalom atyja. Helsinkiben, az emberléptékű Balti-tenger parti metropoliszban megkapó harmóniában valósul meg a nyugalom és a nyüzsgés egysége. Helsinki az Európai Unió legészakabbi fővárosa. Lakosainak száma nem éri el a 600 ezer főt – a külvárosokban élőkkel együtt is alig haladja meg az egymilliót. A város az elmúlt évtizedekben többször került a nemzetközi figyelem központjába: 1952-ben nyári olimpia színhelye volt, 1990-ben itt került sor az első amerikai- szovjet csúcstalálkozóra is. Helsinki 2000-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte. 2007-ben szintén Helsinkire irányult az egész kontinens figyelme, amikor a helyi Hartwall Aréna adott otthont az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének. Bár egy viszonylag „fiatal” fővárosról van szó, mégis sokféle építészeti stílus– az 1800-as évek empire stílusától kezdve a kortárs áramlatokig – keveredik.

A város látképét a fehér színű evangélikus katedrális uralja, amely a hajóval érkezők számára már messziről jelzi és eltéveszthetetlenné teszi az úticélt. A finn fővárosba látogató turisták számára megannyi izgalmat tartogatnak a péntek és a szombat esték is. Ilyenkor a máskor talán zárkózottabbnak, visszahúzódóbbnak tűnő finnek is a közkedvelt klubokba sereglenek. Aki másfajta kikapcsolódásra vágyna, annak ott vannak például a múzeumok. Igencsak sokatmondó adat, hogy a lakosság számához viszonyítva Finnország büszkélkedhet a legtöbb ilyesféle kulturális objektummal – ezek közül Helsinkiben a Nemzeti Múzeum, a finn és európai festészetben „utazó” Ateneum, illetve a modern művészetre specializálódó Kiasma felkeresése javallott kiváltképp.  Merenkurkku a Botteni-öböl legkeskenyebb része, nagyjából a finn Vaasa és a
svéd Umeå városok között található. Kb. 70–80 km széles. Itt a föld évente kb. 8–9 mm-t emelkedik megnövelve a szárazföld területét. A két ország közötti híd építése időről időre felmerül, de komolyabb szándék egyelőre nem jelentkezett.

Sammallahdenmäki bronzkori temetője régészeti lelőhely Finnországban. A Finnország nyugati tengerpartján fekvő Rauma óvárosa szépen képviseli a faházakból álló skandináv városok arculatát, ezért 1991-ben az UNESCO felvette a Világörökség-listára. Annak ellenére, hogy az átlag magyar olvasó keveset tud a finn irodalomról, a Kalevaláról már mindenki hallott. A világszerte ismert nemzeti eposzt több mint negyven nyelvre fordították le. A finn festészet a 19-20. század fordulóján élte aranykorát. A korszakot olyan Európa szerte ismertté vált művészek neve fémjelzi, mint a történelmi témájú képeket festő Albert Edelfelt, a realista Eero Järnefelt, és szimbólumokra építő, festményein és a tamperei székesegyház freskóin sajátos világot ábrázoló Hugo Simberg Az európai filmművészet kiemelkedő alakja Aki Kaurismäki, akinek nevéhez olyan, Magyarországon is vetített filmek fűződnek, mint a Bohémélet, a Leningrád cowboys, a Gomolygó felhők vagy a Juha. Legutóbbi filmje, melynek címe A múlt nélküli ember, a cannes-i filmfesztiválon aranypálma díjat nyert, és Oscar-díjra is jelölték.

A finn szakácsművészetre főként az európai kontinentális, az orosz és a svéd konyha volt nagy hatással. A hagyományos finn ételek kedvelt alapanyaga a hal (elsősorban a lazac, valamint a tarka menyhal ikrája), továbbá a rénszarvashús. A helyi specialitások között említhető a karjalanpiirakka (rizsből vagy burgonyából készült karjalai pirog) és a kalakukko (hallal és disznózsírral töltött kenyértészta kisütve). Fedezze fel Ön is az ezer tó országát. Jó utazást!