Archive | augusztus, 2011

Bulgária: a kellemes csalódások országa

13 aug
Bizonyára Ön is várja már a jól megérdemelt szabadságot egy kellemes, hangulatos mediterrán városban. Szeretne élményekben gazdagon, feltöltődve, kipihenten hazatérni. Tökéletes uticél lehet az újabban ismét kedvelt ország, Bulgária felkeresése. A 2007. január 1-je óta Eu-s tagállam nem véletlenül vonzza a turistákat, minden egy helyen megtalálható: csodálatos tengerpart, bámulatos hegységek és számos gyógyfürdő.

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet- Európában. Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe, a többi részéről a vizek az Égei-tengerbe torkollanak. A vízhálózat az északkeleti országrész kivételével sűrű, de a Dunát leszámítva nem rendelkezik nagy vízhozamú folyóval. Az Iszkar bolgár szakasza csupán 368 km, míg a Marica 322 km-es szakasszal rendelkezik. Az ország határain belül 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található.

Bulgária fővárosa, Szófia a tőle délre magasodó Vitosa hegy lábánál, alig 600 méteres tengerszint feletti magasságon terül el. A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. A római-kori romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve az ókori elnevezést viseli. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Akár szárazföldön, akár levegőben közelítjük meg Szófiát,első ránézésre valószínűleg csalódni fogunk. A városkép némi türelmet kíván, de ha túljutunk a várost körülvevő egyhangú, szürke panelrengetegen, kitárul előttünk a történelmi központ,mint igazi gyöngyszem. A legtöbb látnivaló a Jevlogi Georgijev, a Hriszto Botev, a Szlivnyica és a Vaszil Levszki sugárutak által határolt területen találhatók. Az Alekszandr Nyevszkij székesegyházat is érdemes megtekintenünk, hiszen falai közt sétálva a múlt elevenedik fel előttünk. A művészetek iránt rajongók megtekinthetik az Ivan Vazov Nemzeti Színházat, mely bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. A Nemzeti Kultúrpalota is mindig érdekfeszítő aktualitásokkal várja vendégeit: az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában. A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A nyári szezonban túristák ezrei keresik fel kikapcsolódás céljából. A partvidék legnagyobb központjai az északi várnai partszakasz, illetve a déli burgaszi terület, melyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.

Az északi részen Szveti Konsztantin és Elena nyaralóhelyek vonzzák a csendesebb pihenésre vágyókat, a kormányzati üdülők is itt épültek fel, ez volt az ország első nemzetközi üdülőterülete. Albena, mely a bolgár part igényes és kedvelt turistaközpontja, Várnától 35 km-re fekszik. Partja igen vonzó, 150 m széles és 6 km hosszú. Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa. A hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A rengeteg túristának, a szépen rendben tartott épületeknek és a számtalan teraszos vendéglőnek köszönhetően Várna a legnyugatiasabb hangulatú város címet is megkapta. Önmagában is szép és kellemes hely, széles sugárutakkal, régi hatalmas épületekkel és végeláthatatlan zöld területekkel. Akkor is érdemes több napot eltölteni itt, ha egyébként nem kifejezetten tengerparti nyaralásra készülünk. Érdemes megtekinteni a Cirill és Metód teret, a Mária Mennybemenetele katedrálist, az Óratornyot, valamint az Operát. Neszebár a Napospart déli részének szinte folytatása, attól mintegy 1 km-re fekszik. Az üdülőváros műemlékekben gazdag ókori részét-amely egy félszigeten helyezkedik el-az UNESCO 1983-ban felvette a Világörökség listájára.

Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. A nagyvárosok építészeti együttesei megőrizték az eredeti atmoszférát. Remek példa erre a reneszánsz, korabeli bolgár építészetet örző falvak, városok sokasága: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna. Bulgáriában rengeteg (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.

Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csernodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik.

Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi finomságokat, amelyek joghurtot, sajtot, bárányt, halat és sok-sok zöldséget tartalmaznak. A levesek közül legjellegzetesebb a „csorba”, amely tulajdonképpen egy joghurtos, tojásos csirkeleves. A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Az ínyencek ne hagyják ki a rószaszirupot, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.

Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12%-a vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség kb. 40%-a. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van (a pomákok).