Archívum | szeptember, 2011

Görögország

6 Sze
Görögország egyike azoknak a közkedvelt országoknak, ahová a magyarok leginkább szeretnek eljutni egy nyári utazás, üdülés végállomásaként. Miért is olyan közkedvelt úti cél Görögország? Számos oka közül említésre méltó, hogy viszonylag olcsó nyaralást, kikapcsolódást biztosít, könnyű eljutni az országba akár autóval, busszal, fapados járattal vagy hagyományos repülőjárattal.

Legtöbben, akik egyszer eljutnak görög földre, megkedvelik, és szívesen keresik fel újra. Ha csupán 1 hétre utazunk Görögországba, mondjuk a magyarok egyik kedvencére, Kréta szigetére, és nem autóval tesszük ezt, vagy nem bérlünk a helyszínen autót vagy robogót, akkor nagyon keveset fedezhetünk fel ebből a csodás országból. Természetesen mindenkinek más és más az igénye egy görögországi nyaralás alkalmával, van aki csupán a lazításra, kikapcsolódásra vágyik, akkor élvezheti a kellemes, meleg tengert és a tengerparti fürdőzést, vásárlást, éttermeket. Aki ennél többet szeretne megismerni az országból, annak ajánlott, hogy legalább 2 hétre utazzon, és tegyen
egy körutazást, néhány napot eltöltve egy-egy látványosságnál, mint például a Meteoráknál, a hatalmas sziklákra épült kolostorok közt. Az ország leglátogatottabb turistavárosai és szigetei Marmari, Kréta, Korfu, Rodosz, Kalithea, Gouvia, Dassia, Didar, Zakintos, Sparta, Athén, Sarti, Chalkidiki és Paralia. Láthatjuk tehát, hogy Görögország látnivalóban és látványosságban nem szenved semmi hiányt. Európában Horvátország mellett az egyik legszebb szigetvilággal és tengerparttal rendelkező turistaparadicsom. Görögország nemcsak a fennmaradt kultúrájáról és ókori városairól híres, mint például Athén és Kréta szigete, 2500 éve még a nyugati világ központja
és az európai civilizáció bölcsője volt egyben.

Az idegenforgalom – a napjainkban tapasztalható válság ellenére is – jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Görögország egyik déli félszigete a Peloponnészosz, változatos tájairól és sokrétű látványosságairól híres. Korinthosz és Műkéné ókori romjai ezen görög sziget Észak-keleti sarkában helyezkednek el és igen látogatottak is. Görögország délifélszigete változatos tájakban és sokszínű látványosságokban gazdag. A Targetoszhegy lankáira kúszik Mystras kísérteties, tágas bizánci városa. Kanyargó ösvényei és lépcsői elhagyatott palotákhoz és freskókkal díszített templomokhoz vezetnek. Ha tovább haladunk dél felé, felfedezhetjük Mani-t, a kopár hegyek és puszta tájak földjét, melyet csak szigorú és tiszteletet parancsoló kőtornyok törnek meg. Bár legtöbbjük elhagyatott, őrszemként vigyázzák a területet. Érdemes még felkeresni az ősi Olimpiát, Monemvasia gyönyörű középkori városát és kipróbálni a hátborzongató Diakofto-Kalavryta fogaskerekű kisvasutat, amint keresztül hullámvasutazik a mély Vouradkos Szurdokon. Görögország rendkívül gazdag szigetvilággal büszkélkedhet, köztük a Dodecanesz- és a Jón-szigetekkel. Az országot felkereső turisták 25%-nak elszállásolója Kréta szigete. A görögök nagyon büszkék erre a mesésnek mondható szigetre, hiszen az idegenforgalomnak a túlnyomó többsége itt zajlik le. A hatalmas sziget a kristálytiszta tengervizéről, homokos és sziklás tengerpartjairól, szállodáiról és pompás hegyei miatt olyan kedvelt. A sziget két legmagasabb pontja a Dikti és a Psiloritis. A turistákat elkápráztatják a mesés ültetvények, narancsvidékek és oázisok. Kréta növény és élővilága mindezek mellett rendkívül sokrétű.

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja. A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki. A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak elveszett.

A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, ember alakúak, de halhatatlanok. Fő istenük Zeusz, hatalmához úgy jutott, hogy megküzdött a titánokkal, és magához ragadta az ég és a föld fölötti hatalmat. A tenger fölötti hatalom Poszeidon kezében volt. Az alvilág ura pedig Hádész lett. Zeusz felesége Héra volt, lánya Athéné, aki atyja fejéből pattant ki, Appollón Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz Apollón nővére, Árész a hadisten, Hermész, a kereskedők és tolvajok istene, Héphaisztosz, az istenek kovácsa. Fontos szerepe volt a Végzetnek, aki már a születésekor megszabja minden ember sorsát, sőt az istenek is kénytelenek alávetni magukat hatalmának. Zeuszt bika alakjában tisztelték, feleségét pedig tehén alakban ábrázolták. Az istenek születéséről, tetteikről a mítoszok szólnak. Vallási intézményeik voltak például a jóshelyek (Apollón, Delphoi), az ünnepi játékok (Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete). Először csak az arisztokrácia vett részt, később a nép is játszhatott. A Kr.e. III. században a vallás már csak a szegények világmagyarázata volt. Erősödött az a hit, hogy meg fog jelenni egy
testet öltött istenség, aki megváltja az elnyomottakat szenvedéseiktől, és elhozza a békét. Misztérium vallások jelentek meg, azt mondták, hogy olyan ismereteket adnak, amelyek segítségével megszerezhetik a túlvilági boldogságot (például Mithraskultusz, Ízisz-kultusz).

A görög konyha egyszerűen egészséges és finom, mivel a legjobb alapanyagokat használják: ízletes olíva bogyók, friss zöldségek és gyümölcsök, frissen fogott halak,
jó minőségű húsok a legjobb helyi olíva olajon sütve. Akik már jártak Görögországban, talán tudják, tapasztalták, hogy a különböző tavernák esetlegesen előforduló étlapján
rengeteg előételt, kevés főételt találnak, és szinte soha nem találnak édességet. Ez a számunkra furcsa struktúra csak addig marad különös, amíg nem világítunk rá a miértjére a dolgoknak. A görögök számára az étkezés a társadalmi élet egy formája, ezért általában „csapatosan” járnak tavernázni. Nem ritka jelenség, hogy 3-4 autónyi baráti társaságok veszik be magukat egy-egy tavernába és szinte otthonosan mozogva rendezgetik az asztalokat egységbe, hogy mindannyian együtt költhessék el az ebédet vacsorát, miközben jókat beszélgetnek, iszogatnak és a velük levő gyerekek az asztal körül lebzselnek. A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják.

Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. Ne mulasszuk el megkóstolni az igazi görög salátát, a halikrából készített taramo salátát, a tzatzikit, a töltött szőlőlevelet, a muszakát és a szuflakit. Édességeik mézzel készülnek. Gyümölcs mindig mindenütt nagy választékban kapható. Jellegzetes görög italok: ouzó (ánizs pálinka), metaxa, a számos borfajta közül a gyantás, ún. retszina fanyar aromája lehet érdekes. A kávét törökösen készítik, de igen kedvelt a frappé, azaz a jeges kávé is. Utazzon Ön is a görög nyárba és fedezze fel a szigetvilág szépségeit!