Archive | november, 2011

Lengyelországban jártunk!

11 nov
Mindenki megtalálhatja azt az ember alkotta, vagy természeti szépséget, mely biztosítja, hogy az utazás igazi kulturális élményekben gazdag legyen.

Az egyedi hangulatot árasztó városok és falvak, régi várak, csodálatos paloták, és kastélyok mutatják a viharos múlt harcait és örökségét. A tavak, a tengerpart, a vadregényes hegyek igazán aktív pihenésre serkentik a látogatót. A csodás értékek mellett Lengyelország azért is figyelemre méltó, mert a rendszerváltás után igen gyorsan talpra állt és ma, földrajzi elhelyezkedését illetően, mint egy összekötőkapocsként működik Kelet– és Nyugat-Európa között. A Lengyel Köztársaság Közép-Európában terül el, Európa szívében, mivel a területen fekszik a kontinens legrégebben kiszámolt közepe.

Fővárosa Varsó, mely a 2,2 milliós lakosságával az ország legnagyobb városa is egyben. A jelentősebb városokat az iparvidékeken és a Balti-tenger partján találjuk Varsó elragadóan izgalmas és pezsgő életű metropolisz hírében állt régen is, és az ma is. A történelmi sorsfordulóktól függetlenül mindig magán viselte a nyugat-európai fővárosokra jellemző ismertető jegyeket. Különlegességének titka évszázadok óta a fiatalos lelkületében rejlik. Varsó nemcsak az államhatalmi szervek székhelye, hanem egyben Lengyelország legnagyobb kulturális, tudományos és művészeti központja is. 20 állami és 35 nem állami felsőoktatási intézményében és több tucat tudományos intézetében több mint 220 ezer diák tanul. Az ifjúság városa. Érdeklődő látogatókkal teltek az olyan kulturális és művészeti intézmények, mint az operaház, a kamaraopera és az operettszínház, a zeneakadémia, a 28 színház, a 35 múzeum, valamint a 60 képzőművészeti kiállító terem. Varsó lendületes ütemben fejlődő nagyváros, számos luxusszállóval, elegáns üzletekkel és a legkülönbözőbb szolgáltatóintézményekkel.

Amennyiben érdekli a színház, a jó vendéglátás, szeret bevásárolni, szívesen jár múzeumba vagy bolhapiacra, úgy egyetlen más lengyel város sem kínálja a választási lehetőségek olyan gazdag tárházát, mint Varsó. A Visztula folyó partján fekvő Krakkó Lengyelország történelmi látnivalóiban, műemlékeiben leggazdagabb városa, egyben Közép-Európa egyik legszebb, leghangulatosabb városa. Krakkó több mint 500 éven keresztül volt főváros és királyi székhely, a közel 800 ezer lakosú város ma is Lengyelország művészeti, kulturális és turisztikai központjának számít. Történelmi városmagja szerepel az UNESCO világörökségi listáján is, 2000-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, emellett a város közel 6000 műemléke, negyven múzeuma várja az idelátogatókat. Krakkó kiemelkedő látnivalójának számít óvárosi főtere (Rynek) és a főtéren található műemlékei: a Mária (Mariacki) Templom, a középkori eredetű Posztóház (Sukiennice), illetve a főtér fölé emelkedő városháza tornya.

A Visztula folyó melletti dombon épült a királyi vár (Wawel), mely Európa egyik legszebb reneszánsz királyi rezidenciájának számít. Hármas Város – Gdansk, Gdynia, Sopot a Gdanski-öböl mentén húzódó városcsoport, az egyik legnagyobb lengyel turisztikai attrakció. A három város, mely részét képezi, három különböző hangulatot jelent. Gdansk több mint ezer éves Hanza-település, Sopot a szórakozást kedvelők városa, Gdynia pedig a lengyelek gazdasági leleményességét dicséri. Lengyelország 1918-ban elnyerte függetlenségét másfél évszázados megszállás után, és tíz év alatt a Balti-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé vált. A legrégibb és leghosszabb sopoti móló 516 méter hosszan nyúlik be a tengerbe. A hosszú gdanski partról, a sopoti mólóról vagy a gdyniai kikötőből a partmenti hajók egyikével indulhatunk tengeri sétára. A hajók többsége Helre megy, amely festői szépségű halászfalu a Gdanski-öböl túlsó partján.

A természetimádók körében méltán kedvelt a Mazuri-tóvidék, Lengyelország legkiterjedtebb tórendszere. Az ország óriási vízfelületét összességében negyvenöt tó, tizenkét csatorna és nyolc folyó alkotja, mely a vitorlásokat és a kenusokat éppúgy vonzza, mint a hegymászókat, a túrázás, a kerékpározás szerelmeseit és a horgászokat. Itt terül el az augustowi erdő, amely az egyik legnagyobb területű egész Lengyelországban, emellett számos ritka és védett fajnak ad otthont. A Tátra Lengyelország legmagasabb hegysége, a Kárpátoknak az egyetlen kimondottan alpesi jellegű része, ami annyit tesz, hogy itt alakult ki egyedül teljesen a növényzet szakaszos elrendezése. A déli és északi oldalon egyaránt hatalmas tektonikus völgyek terülnek el, mögöttük pedig az 1000 méterrel alacsonyabb, lankás hegyek. A Podhaléról szemlélt, hajnali napfénnyel megvilágított Tátra a lengyel természetfotósok kedvenc témái közé tartozik.

A rendszerváltás után a lengyel kultúra új kihívásokkal néz szembe. Az Európai Unióba való belépés óta egyesek várakozással tekintenek a kontinensnek erre a felére, innen várják az „egzotikus életerőt”, a friss inspirációkat adó impulzust. Keresztezik egymást az európai útvonalak, a kulturális hagyományok sajátos szövevénye alakult ki, s ehhez újra meg újra visszanyúlnak a művészek és az írók. A múlttal folytatott szüntelen párbeszéd, a „gyökerekhez” való makacs, sokszor megszállottann ismétlődő „visszatérés” még az avantgárd művészetre is jellemző, amely szintén a kollektív és egyéni identitás egyik építőköve. A lengyel klasszikus zenét elsősorban a romantikus hagyomány formálta. Ennek jeles és világhírű képviselője Fryderyk Chopin. A Chopin-hagyomány a lengyel zongoraművészetben is jelentős. A nagy zongoravirtuózok – Józef Hoffmann, Artur Rubinstein vagy Ignacy Jan Paderewski – különös előszeretettel játszottak Chopint.

A lengyel konyhát is a kultúrák ízvilágának keveredése jellemzi. Meghatározó az orosz, az ukrán és a német hatás. A lengyel konyha ízei, aromái sokban különböznek a magyar konyháétól, de hamar megszereti a magyar vendég. Számos jellegzetes lengyel étel van, amelyhez erős fűszereket, sok hagymát, fokhagymát használ a szakács. Különösen finomak a meleg előételek, melyeket kelvirágtól burgonyáig a legkülönbözőbb zöldségekből készítenek. Ilyen a bigos – káposztából és különféle húsokkal készül. Leveseik közül a chlodnik – hideg uborkaleves, a céklaleves, a sokféle húsleves, borscs, scsi a leggyakoribb. A sülteket szívesen töltik meg gombával, májjal, velővel. Farsang nincs csőröge nélkül, Húsvétkor hagyományos fogás volt a töltött malac, ennek tölteléke libamáj, szarvasgomba, főtt metélt tészta, tojás, vaj, sáfránnyal, metélőhagymával, majorannával fűszerezve. Igen kedveltek a hal-, és a gombaételek.

Nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára, többet, mint azt általában hiszik, változatosabbat, mint amennyire ismerik.

Print megjelenés – Wales

6 nov