Irány Hollandia!

23 feb
Hollandia misztikus hely, de ezt nem távoli egzotikumának köszönheti, hanem sajátos legendájának. A fapapucs, a szélmalmok, a régi gátak és a gyönyörű rétek remekül megférnek a fejlett világ minden kényelmével rendelkező nagyvárosok nyüzsgésével. Olyan világ, ahol a szépség és a letisztultság együtt lélegzik az ősi, elfojtott vagy legalábbisnyíltan kevésbé vállalható romlottsággal.

A holland vidék gondosan ápolt szélmalmaival, végtelen tulipánmezőivel, illatos sajtjaival és kopogó fapapucsaikban szorgosan dolgozó földműveseivel minden népek meséiből egybesűrített képeskönyv. Az ország eredeti neve – Nederlanden, ami mélyföldet jelent – a fekvésére is utal: Hollandia jórészt a tengerszintnél mélyebben terül el, a Rajna és a Maas torkolatánál. Ha nem védené gátrendszer, az ország fele víz alatt lenne; a folyók, a tenger olykor kilépnek medrükből. A hollandok évszázadok óta építik gátjaikat: mögöttük 443 tavat, tengeröblöt csapoltak le. A kiszámítható veszélyeket a hollandok fantasztikus vízi építményeikkel kordában tartják; a víz és szél azonban kiszámíthatatlan és megzabolázhatatlan erő. A legnagyobb probléma az időjárás, ami körülbelül negyedóránként változik. nagyobb városok A történelmi városokban régi templomok, udvarházak, egymásba futó csatornahálózatok, vidéken, a mélyföldeken szélmalmok, virágos mezők, a partokon hullámok, szél, dűnék és polderek, valamint rendezett strandok, és számos természetvédelmi terület várja az erre utazókat.

Bár Hollandia jelentősebb városai közül Rotterdam nagy múltú, Hága pedig fontos jelennel bíró történelmi város (a parlament és a kormány is itt található), Hollandia kultikus hírét Amszterdamnak köszönheti. Amszterdam, az elhíresült hippiváros, a rengeteg csatorna városa, az igazi főváros. A hely a hatvanas években vált elsősorban a hippik, később a művészek paradicsomává. Fiatalok milliói zarándokolnak ide évente, otthon aztán ők csiszolják fényesre Amszterdam kultuszát. A kávéházak jellegzetes illata már az utcán érezhető, közönsége pedig igen változatos. Ha valakinek nem elég ez a varázs, a piros lámpás negyed további legendákat kínál. Itt állítólag a szerelmet árulják, de a valóság az, hogy csupán néhány hölgyet látni a kirakatokban. Maastricht városát a rómaiak alapították i. e. 50-ben. Itt találkoztak 1991-ben az Európai Unió vezetői és azóta Maastricht kapcsolatban áll az egyesítés ügyével.

A város otthonias kávéházaival és barátságos burgundi légkörével vonzza a látogatókat. Az ország legrégibb városa alatt 10 km hosszúságú alagút húzódik, illetve lakosai a legnagyobb karneváli felvonulással büszkélkedhetnek. Rotterdam a világ legnyüzsgőbb kikötője. Érdemes részt venni egy hajókiránduláson a kiterjedt kikötőterület mentén, és megnézni az Euro-Mast-ot, amelynek forgó csúcsáról madártávlati körkilátásban gyönyörködhetünk a város felett. Haarlem, amely régóta művészeti központ, városházáról és gótikus Grote templomáról ismert. Utrecht az utcaszintje alatt fekvő csatornákról híresült el, ahonnan meg lehet közelíteni a csatorna menti házak pincéit, amelyek manapság elsősorban éttermek és butikok. Érdekes látványosságként szolgálhatnak a „Dutch Railway”, a „Musical Clock” és a „Street Organ” múzeumok.

Szinte belegondolni is hihetetlen, hogy a holland festészet híres aranykora (alapvetően a teljes XVII. század) az elképesztő tudású mestereknek milyen garmadát „termelte ki”. Rembrandt, Van Gogh, Vermeer, Frans Hals, Judit Leyster, Jan Steen, Jan van Goyen, Pieter de Hooch, Nicolaes Meas, Gabriel Metsu, Frans van Mieris, Gerald ter Borch – és a lista távolról sem teljes még – mind kortársai voltak egymásnak. Mivel a reformáció kitiltotta a képeket a templomokból, a művészek alkotói terepe is laikus világ lett. S mivel ez utóbbit nem az arisztokrácia, hanem a még csak ekkor izmosodó polgárság uralta, a témaválasztás és nem utolsó sorban a megrendelői kör is innen kerül ki. Németalföldön nem gazdag mágnások vagy egyházi méltóságok, hanem pékek, textilkereskedők, fegyveres egyletek, helyi tanácsnokok rendeltek képeket, eleinte többnyire portrékat, utóbb a számukra ismert és fontos mindennapi életmozzanatokat ábrázoló alkotásokat, amelyek aztán műhelyek, vendégszobák, étkező vagy tanácskozó helyiségek, kocsmák és egyletek falára kerültek. Aminek kihatása példátlan következményekkel járt a holland németalföld művészetének fejlődésére. Megteremtve a festészet híres, 17. századi „holland aranykorát”.

Az ország virágkertészetéről és tejgazdaságáról vált virághírűvé. Évente közel egymillió ember látogat el a világ legnagyobb kertészetébe, a Keukenhofba. Ha a tulipánok földjére visz az utunk feltétlenül meg kell kóstolnunk az ottani söröket, a Heineken névről már biztosan hallottunk. A tejtermékek és a kekszek minősége garantált. Hollandia fűszernagyhatalom, így a bonbonok készítésénél is előszeretettel és merészen nyúlnak a különleges aromákhoz. A Komkom Holland Csokoládézó csokikészítője szerint Európa-szerte kezdenek ráérezni az igazira az emberek, vevők az újdonságokra, egyre nyitottabbak. Így van az, hogy nem tántorodnak vissza a töpörtyűs és sörös, kecskesajtos, wasabis, chillis-ananászos, borsos-mákos csokoládék láttán.

A holland sajtok világhírnévnek örvendenek, s a sajtok mellett más tejtermékek is a fontosabb mezőgazdasági exportcikkek között szerepelnek. Mint a legtöbb európai ország esetében, így Hollandiában is a jómód, s az életszínvonal rohamos emelkedése a 20. században következett be. A legtöbb tradícionális étel ennek megfelelően a „szegény“
konyhából származik: egyszerű, tartalmas, burgonyából, hüvelyesekből, zöldségekből és húsból készített egytálételek, valamint a tányérról lelógó hatalmas palacsinták.
A partvidéken pedig a hering és a fekete kagyló kedvelt nagyon, ez utóbbit ún. tengeri farmokon tenyésztik. A táplálkozás egyik fő alkotóeleme a „kaas“, a sajt. A középkorban az edámi sajt az ország legfontosabb exportcikkei közé tartozott. Edám városa már akkoriban is jelentős kikötőváros volt, s a sajtgolyók könnyedén eljutottak a Keleti-tenger
országaiba, Németországba, Franciaországba, sőt az Alpokon túli Olaszországba is. Napjaink legjelentősebb holland sajtja a Gouda, mely Dél-Hollandia azonos nevű városából származik.

Litvánia – A legdélibb Balti állam

17 feb
Manapság fantasztikus zsongás tapasztalható Litvániában, a megújulás energiája mindenütt érzékelhető. Az ország a bizakodás új korszakába lépett , ezt csak fokozta a 2004. május 1-i csatlakozás az Európai Unióhoz .

A litván nép kialakulása kb. az 5-6. századra tehető, hiszen ekkor szakadt ketté a kelet-balti egység, a lett és a litván népcsoportra. A 15. századra már nem csak nagyfejedelemség, hanem európai nagyhatalom lett a litván népcsoport. 1386-ban II. Jagelló Ulászló lett a lengyel király, és így egyben a litván nagyherceg is. Az uralkodása alatt elterjesztette a kereszténységet, így megvédte a litván államot a német keresztes lovagrendtől. A livónai háború után a Nagyfejedelemség elvesztette nagyhatalmi pozícióját, sőt elkezdte elveszíteni önálló államiságát.

Ennek következtében egyre nagyobb lengyel hatás érte az országot, így történelme csaknem összefonódik a lengyel történelemmel. Ráadásul az ország területén folyamatos háborúk dúltak, járványok, éhínség sújtotta anépességet, így 1648-67 között a csaknem a népesség fele kihalt. A 18. századra mindezek következtében rohamos vándorlás indult meg a falvakból a városba. A 20. században Litvánia a Szovjetunió tagköztársasága volt, míg 1990.-ben elszakadt tőle, így létrejött a mai független Litván Köztársaság. A Litván Köztársaság így demokratikus köztársaság, melyben a hivatalos nyelv a litván, hivatalos pénzneme a litas. A lakosság 81%-a litván, több, mint 8%-a orosz, kb. 7%-a lengyel, ezenkívül fehéroroszok és ukránok élnek jelentősebb százalékban az országban.

A Vilija és Vilejka folyók találkozásánál található festői szépségű Vilnius, Litvánia fővárosa, de emellett Kelet-Európa egyik legszebb városának is tartják. A várhegyen találhatjuk a főváros 14. században épített erődítményét, melynek jelenleg is álló részében a Gediminas Torony Múzeum működik. A várhegy alatt elterülő óváros sziluettjét a 13-19. század között épített, különféle stílusú és felekezethez tartozó templomok tornyai töltik be. Többnyire egységes, barokk stílusú óvárosa szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. A történelmi rész egyik jellegzetes helyszíne a Székesegyház- tér. A katedrális mellett, külön álló, 57 méter magas harangtorony egyben a város szimbóluma is. Vilnius kulturális élete hasonlóan gazdag és szerteágazó, múzeumai és galériái mellett kiemelendő a kortársművészek által uralt Uzupis negyed.  A város egyediségéről sokat elárul, hogy a világon egyedül itt állítottak köztéri szobrot a rock fenegyerekének, Frank Zappának. Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, korábban ideiglenes fővárosa.

Az ország két legnagyobb folyójának, a Nemunasnak és a Nerisnek az összefolyásánál fekszik, közel a Kaunasi víztározóhoz, az ország legnagyobb tavához. A város nevezetességei közül érdemes felkeresni a 14. században épült Kaunasi kővárat.Ez volt Litvánia első kőerődítménye, mely meghatározó szerepet játszott a város védelmében. Kaunas egyetlen gótikus várépületét kettős fal védi, a város első lakói is itt telepedtek le először, a kastély körüli területekről nőtt ki a jelenlegi város is. Jelentős építményei közé tartozik a csak Fehér Hattyúként emlegetett Városháza is, mely építését 1542-ben kezdték meg. Az épület eklektikus stílusú, gótikus, barokk és klasszicista stílusjegyeket mutat. A középkorban a piactérrel együtt itt volt a város központja.

A természetbe vágyók rengeteg csodálatos helyre látogathatnak el Litvániában, hiszen az ország területének egynegyede erdőség. Litvániában több nemzeti park és rezervátum is megőrzi a természet érintetlen csodáit. Ilyen az Aukstaitija,- a Dzukija,- a Kursiu Nerija,- a Trakai Historic Rezervátum. Az ide látogatók a területeken folyó mezőgazdasági munka termését élvezhetik, télen síelési lehetőséget nyújtanak, valamint jég alatti halászatra, és vadászatra is lehetőség nyílik.

A Keresztek Hegye nem csak a vallásos emberek zarándokhelye, hanem csodálatos látványt nyújt az utazóknak is. Siauliatól nem messze található a hegy, melyen csaknem 55.000. kereszt található. Ezek rendkívül változatosak, néhány csak lécekből van összerakva, azonban nem egyet találhatunk, mely már műalkotásnak tekinthető. Palanga az ország nyugati részén található város, mely csodálatos homokos tengerparttal rendelkezik, éppen ezért közkedvelt nyaralóhely. Az itt nyaralók egyedülálló környezetben kapcsolódhatnak ki, valamint megtekinthetik többek között a Borostyán Múzeumot.

A litván pogány vallás valószínűleg animisztikus természetvallás volt, azaz a természet részeként felfogott emberek és állatok, növények, kövek között nem éreztek éles határt. Nem ruházták fel emberalakkal a természeti jelenségeket, nem voltak bálványimádók sem. A fák közül a tölgynek, a hársnak, a fenyőfának és a jávorfának tulajdonítottak különleges életerőt. A rossz elleni leghatásosabb eszköznek a tüzet tartották. Hittek a halál utáni életben, de a feltámadásban nem. Halottaikat azért égették el, hogy lelkük érintkezhessen majd a csak lélekkel rendelkező istennel és a többi emberi lélekkel egyaránt.

A népviseletek tájegységenként változnak: több vidéken is a kockás szoknya volt a parasztasszonyok jellegzetes viselete. A kötény mintázata, hossza szintén vidékenként eltérő sajátosságokat mutat. Külön férfi és női népviselet létezik, sőt, a városokban élők is jellegzetes népi öltözékeket ismernek.

A szakácsművészet fejlődését két irányzat befolyásolta. A XIV-XVIII. században létrejött ólitván konyha. A másik a XIX. század utolsó harmadára kialakult litván paraszti konyha, az újlitván konyha, amelynek nincs kapcsolata az ólitván konyhával, annál inkább hasonlít azonban a baltikumi népek konyháira. Jellemzője a sok előétel és a burgonyás- húsos, burgonyás-tejes, burgonyás-tojásos meleg második fogások fogyasztása. A sózott és füstölt húsok mellé semleges ízű, gyakran teljesen sótlan zöldséges vagy gabonás körítés illik.

Napjainkban a kultúra valódi helyzete sokkal bonyolultabb annál, mint ahogyan arról a litván politikai és kulturális elit vélekedik, hiszen a gazdasági és a vele együtt járó kulturális globalizáció új társadalmi viszonyokat és értékeket hoz magával, s ennek megfelelően újszerű módon viszonyul a kultúra hagyományos formáihoz. Adam Mickiewicz a lengyel romantika nagy költőjeként ismert, de litvánnak vallotta magát, ezért munkásságát a litvánok is nemzeti irodalmuk részének tekintik. A litván romantika fontos alkotása “Az Anikscai erdőben” című lírai elbeszélő költemény (1860). Sokat tett a litván nyelv elterjesztéséért Maironis (1862-1932) és Jonas Basa-bavicius (1851-1927), az első litván nyelvű újság, az Ausra (“Hajnalpír”) alapítója. A XX. századi litván irodalom kiemelkedő alkotója a Nobel- díjas Czeslaw Milosz (1911-2004), aki a litvániai Szetejniében született, később a lengyel fennhatóság alatti Vilniusban élt.

Litvánia – Print megjelenés

17 feb

Lettország felfedezésre vár!

20 jan
A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett. 2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett.

Az ország NATO tagállam 2004. március 29. óta. A három balti ország közül középsőként gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Riga, a főváros már a 13. század óta jelentős, és ma mindegyik korszakából láthatunk építészeti emlékeket. Nem kell messzire mennünk a fővárostól, hogy a természetben gyönyörködhessünk: alig egy órányira van a látványos hegyei és erdei mellett kastélyairól híres Gauja Nemzeti Park. És ha ez sem lenne elég, jó, ha tudjuk: a lett tengerpart a legszebbek közé tartozik a régióban.

Lettország 1991-ben nyerte vissza függetlenségét a Szovjetuniótól. A Balti-tenger partján elterülő, alacsony fekvésű ország vadvilága igen gazdag. Az ország kiterjedt erdőségei látják el fával a lett építő- és papíripart. A gazdasági ágazatok által gyártott termékek közül a legjelentősebbek a fogyasztási cikkek, a textilipari termékek és a szerszámgépek. Lettország az európai turisták kedvelt úti célja. Az utak állapota változó, de ritkán van nagy forgalom. A sebességet gyakran ellenőrzik. Rigában a vezetés a megszokottnál nagyobb figyelmet igényel. Az autóbérléshez érvényes vezetői engedélyre és dombornyomású bankkártyára van szükség, mely utóbbin az autóbérlő cég letétet különít el az autó használatának időtartamára. A távolsági tömegközlekedést elsősorban buszok, ritkábban vonatok bonyolítják le. Sok az iránytaxiként működő kisbusz is. Rigában busz, troli és villamos is van, de a legtöbb szálloda és látnivaló gyalog is elérhető.

A Baltikum legnagyobb városa, Lettország fővárosa, az 1201-ben alapított Riga egyszerre három korszakot tár elénk. Az óvárosban számtalan középkori emlék maradt fenn; néhány utcával kijjebb különlegesen szép szecessziós épületekkel találkozhatunk, ugyanakkor a város minden utcájában láthatjuk, hogyan alakul át Riga modern várossá. A népesség 59%-a lett, 29%-a pedig orosz nemzetiségű. Több mint egyharmaduk a fővárosban, Rigában él. Az 1201-ben alapított Riga a Baltikum legnagyobb városa: lakossága 730 000 főt számlál. A 43 méteres rigai Szabadság-szobor egyike a legmagasabb köztéri alkotásoknak Európában. A leghíresebb lett művészek közé tartozik az expresszionista festő, Mark Rothko, és a kortárs zeneszerző, Pēteris Vasks.

A lett konyhaművészet különlegességei közül a speķa pīrādziņi (kifli formájú sült tészta sonkás töltelékkel) és a frissítő, hideg tejfölös leves említhető.Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyáron az erdei gyümölcsökből készített lepények remek lehetőséget nyújtanak pár kiló magunkra szedésére. A Riga Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete, az Unikumhoz valamennyire hasonlító ital. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből. A korlátozott ételválaszték és az időhiány együttesen vezetett ehhez az étkezési kultúrához.

A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezen kívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt. A 2004-es labdarúgó Európa- bajnokságra kijutottak, de a csoportkörben két ponttal búcsúztak. Ernests Gulbis, sikeres lett teniszező képviseli hazáját a különböző nemzetközi versenyeken.

Fedezze fel ön is a Baltikum ékkövének számító Lettországot!

Lengyelországban jártunk!

11 nov
Mindenki megtalálhatja azt az ember alkotta, vagy természeti szépséget, mely biztosítja, hogy az utazás igazi kulturális élményekben gazdag legyen.

Az egyedi hangulatot árasztó városok és falvak, régi várak, csodálatos paloták, és kastélyok mutatják a viharos múlt harcait és örökségét. A tavak, a tengerpart, a vadregényes hegyek igazán aktív pihenésre serkentik a látogatót. A csodás értékek mellett Lengyelország azért is figyelemre méltó, mert a rendszerváltás után igen gyorsan talpra állt és ma, földrajzi elhelyezkedését illetően, mint egy összekötőkapocsként működik Kelet– és Nyugat-Európa között. A Lengyel Köztársaság Közép-Európában terül el, Európa szívében, mivel a területen fekszik a kontinens legrégebben kiszámolt közepe.

Fővárosa Varsó, mely a 2,2 milliós lakosságával az ország legnagyobb városa is egyben. A jelentősebb városokat az iparvidékeken és a Balti-tenger partján találjuk Varsó elragadóan izgalmas és pezsgő életű metropolisz hírében állt régen is, és az ma is. A történelmi sorsfordulóktól függetlenül mindig magán viselte a nyugat-európai fővárosokra jellemző ismertető jegyeket. Különlegességének titka évszázadok óta a fiatalos lelkületében rejlik. Varsó nemcsak az államhatalmi szervek székhelye, hanem egyben Lengyelország legnagyobb kulturális, tudományos és művészeti központja is. 20 állami és 35 nem állami felsőoktatási intézményében és több tucat tudományos intézetében több mint 220 ezer diák tanul. Az ifjúság városa. Érdeklődő látogatókkal teltek az olyan kulturális és művészeti intézmények, mint az operaház, a kamaraopera és az operettszínház, a zeneakadémia, a 28 színház, a 35 múzeum, valamint a 60 képzőművészeti kiállító terem. Varsó lendületes ütemben fejlődő nagyváros, számos luxusszállóval, elegáns üzletekkel és a legkülönbözőbb szolgáltatóintézményekkel.

Amennyiben érdekli a színház, a jó vendéglátás, szeret bevásárolni, szívesen jár múzeumba vagy bolhapiacra, úgy egyetlen más lengyel város sem kínálja a választási lehetőségek olyan gazdag tárházát, mint Varsó. A Visztula folyó partján fekvő Krakkó Lengyelország történelmi látnivalóiban, műemlékeiben leggazdagabb városa, egyben Közép-Európa egyik legszebb, leghangulatosabb városa. Krakkó több mint 500 éven keresztül volt főváros és királyi székhely, a közel 800 ezer lakosú város ma is Lengyelország művészeti, kulturális és turisztikai központjának számít. Történelmi városmagja szerepel az UNESCO világörökségi listáján is, 2000-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, emellett a város közel 6000 műemléke, negyven múzeuma várja az idelátogatókat. Krakkó kiemelkedő látnivalójának számít óvárosi főtere (Rynek) és a főtéren található műemlékei: a Mária (Mariacki) Templom, a középkori eredetű Posztóház (Sukiennice), illetve a főtér fölé emelkedő városháza tornya.

A Visztula folyó melletti dombon épült a királyi vár (Wawel), mely Európa egyik legszebb reneszánsz királyi rezidenciájának számít. Hármas Város – Gdansk, Gdynia, Sopot a Gdanski-öböl mentén húzódó városcsoport, az egyik legnagyobb lengyel turisztikai attrakció. A három város, mely részét képezi, három különböző hangulatot jelent. Gdansk több mint ezer éves Hanza-település, Sopot a szórakozást kedvelők városa, Gdynia pedig a lengyelek gazdasági leleményességét dicséri. Lengyelország 1918-ban elnyerte függetlenségét másfél évszázados megszállás után, és tíz év alatt a Balti-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé vált. A legrégibb és leghosszabb sopoti móló 516 méter hosszan nyúlik be a tengerbe. A hosszú gdanski partról, a sopoti mólóról vagy a gdyniai kikötőből a partmenti hajók egyikével indulhatunk tengeri sétára. A hajók többsége Helre megy, amely festői szépségű halászfalu a Gdanski-öböl túlsó partján.

A természetimádók körében méltán kedvelt a Mazuri-tóvidék, Lengyelország legkiterjedtebb tórendszere. Az ország óriási vízfelületét összességében negyvenöt tó, tizenkét csatorna és nyolc folyó alkotja, mely a vitorlásokat és a kenusokat éppúgy vonzza, mint a hegymászókat, a túrázás, a kerékpározás szerelmeseit és a horgászokat. Itt terül el az augustowi erdő, amely az egyik legnagyobb területű egész Lengyelországban, emellett számos ritka és védett fajnak ad otthont. A Tátra Lengyelország legmagasabb hegysége, a Kárpátoknak az egyetlen kimondottan alpesi jellegű része, ami annyit tesz, hogy itt alakult ki egyedül teljesen a növényzet szakaszos elrendezése. A déli és északi oldalon egyaránt hatalmas tektonikus völgyek terülnek el, mögöttük pedig az 1000 méterrel alacsonyabb, lankás hegyek. A Podhaléról szemlélt, hajnali napfénnyel megvilágított Tátra a lengyel természetfotósok kedvenc témái közé tartozik.

A rendszerváltás után a lengyel kultúra új kihívásokkal néz szembe. Az Európai Unióba való belépés óta egyesek várakozással tekintenek a kontinensnek erre a felére, innen várják az „egzotikus életerőt”, a friss inspirációkat adó impulzust. Keresztezik egymást az európai útvonalak, a kulturális hagyományok sajátos szövevénye alakult ki, s ehhez újra meg újra visszanyúlnak a művészek és az írók. A múlttal folytatott szüntelen párbeszéd, a „gyökerekhez” való makacs, sokszor megszállottann ismétlődő „visszatérés” még az avantgárd művészetre is jellemző, amely szintén a kollektív és egyéni identitás egyik építőköve. A lengyel klasszikus zenét elsősorban a romantikus hagyomány formálta. Ennek jeles és világhírű képviselője Fryderyk Chopin. A Chopin-hagyomány a lengyel zongoraművészetben is jelentős. A nagy zongoravirtuózok – Józef Hoffmann, Artur Rubinstein vagy Ignacy Jan Paderewski – különös előszeretettel játszottak Chopint.

A lengyel konyhát is a kultúrák ízvilágának keveredése jellemzi. Meghatározó az orosz, az ukrán és a német hatás. A lengyel konyha ízei, aromái sokban különböznek a magyar konyháétól, de hamar megszereti a magyar vendég. Számos jellegzetes lengyel étel van, amelyhez erős fűszereket, sok hagymát, fokhagymát használ a szakács. Különösen finomak a meleg előételek, melyeket kelvirágtól burgonyáig a legkülönbözőbb zöldségekből készítenek. Ilyen a bigos – káposztából és különféle húsokkal készül. Leveseik közül a chlodnik – hideg uborkaleves, a céklaleves, a sokféle húsleves, borscs, scsi a leggyakoribb. A sülteket szívesen töltik meg gombával, májjal, velővel. Farsang nincs csőröge nélkül, Húsvétkor hagyományos fogás volt a töltött malac, ennek tölteléke libamáj, szarvasgomba, főtt metélt tészta, tojás, vaj, sáfránnyal, metélőhagymával, majorannával fűszerezve. Igen kedveltek a hal-, és a gombaételek.

Nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára, többet, mint azt általában hiszik, változatosabbat, mint amennyire ismerik.

Print megjelenés – Wales

6 nov

Csehország: az élmények szimfóniája

15 okt
Keressük fel és ismerjük meg Csehországot, azt az országot, ahol fiatal és idős egyaránt megtalálja a magának való élményt, az országot, amelyet mintha a gyermekes családok nyaralására, romantikus élményekre, vagy üzleti tárgyalásokra teremtettek volna. Jöjjön el Ön is a híres zeneszerzők birodalmába és alkoss a meg saját élményeinek szimfóniáját!

A főváros, Prága, a világ legszebb metropoliszai közé tartozik, az ezeréves város felejthetetlen hangulatával. Nevezik az Arany városnak, a városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is. A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket, ettől fogva folyamatosan lakják is ezt a területet. A védelem alá tartozó terület három városrészt foglal magába az Óvárost (Staré Mĕsto), a Kisoldalt (Malá Strana) és az Újvárost (Nové Mĕsto). Az UNESCO az egyedülálló ember alkotta építészeti emlékei, hatalmas kulturális jelentősége, és az emberi történelem bizonyos korszakát meghatározó fontossága miatt Prága történelmi városközpontját 1992-ben vette fel a Világörökségek listájára. A Károlyhíd Európa egyik legrégibb hídja. A Moldva fölött átívelő híd Prága egyik szimbóluma.

A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A hídon 30 szobor látható. A világ egyetlen más hídján sem állítottak fel lyen sok szobrot. Legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül, egyenként helyezték itt el őket. A sétálóhídon gyakran tartanak rendezvényeket; ez a prágai szabadtéri kulturális élet egyik központja, ahol szinte mindig találhatunk vásárokat, kiállításokat. Ám nem csak a fővárosban találunk számtalan múzeumot, galériát és műemléket,hanem Csehország többi régiójában is. Csehország térképét szó szerint beborítják a történelmi városok, várak és kastélyok, templomok és kolostorok. A nem mindennapi kulturális örökség része a 12 UNESCO-helyszín – a világon sehol máshol nincsenek ilyen közel egymáshoz. Elragadó szépségű a cseh természet is, amely sokszínűségével ideális helyszín a kerékpáros vagy vízparti aktív nyaraláshoz. Szinte kínálkozik a látogatók figyelmébe a több mint 70 golfpálya, a téli üdülést kedvelőket pedig több tucat síközpont várja.

Világhíres a több évszázados hagyományú cseh fürdőkultúra is. Itt a kellemes környezetben nem csak gyógyulni, hanem kikapcsolódni is lehet. Ha úgy érezzük, hogy pihenésre, regenerálódásra van szükségünk, ha fittek szeretnénk lenni, és érezni akarjuk, hogy valaki szó szerint kényeztet minket, egy percig se habozzunk és látogassunk el a cseh gyógyfürdők valamelyikébe! Az országban található több mint harminc gyógyfürdő, a gazdag gyógyforrás- és gyógyiszap lelőhelyek igazi fürdőnagyhatalommá teszik. Karlovy Vary az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85.000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel. 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. A 73 °Cos glaubersós hőforrások adják a közismert karlsbadi sót. Több mint 60 ásványi forrással rendelkezik, ebből tizenkettőt használnak gyógyító célokra. Itt gyártják a híres cseh likőrt, a Becherovkát.

Az elkészítéséhez szükséges gyógynövénykeverék pontos receptje szigorúan őrzött titok,  amelyet az italt előállító gyárban is mindössze ketten ismernek. A recept alapján a 21 gyógynövényből összeállított keverékeket zsákokba rakva egy héten keresztül áztatják alkoholban, majd az így elkészült kivonatot tölgyfahordókba öntik, ahol vízzel, borpárlattal, cukorral és egyéb adalékokkal együtt 2-3 hónapig érlelik. A fürdőváros büszkélkedhet a legidősebb filmfesztivállal a világon: a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivállal. Közép-Európa egyetlen ’A’ kategóriás nemzetközi filmfesztiválja az utóbbi években világszerte ismertségre tett szert és Európa egyik legjelentősebb filmfesztiváljává vált, melyet általában minden év júniusában tartják.

A cseh ipar kibontakozása az 1800-as évek második felében indult meg a szénbányászathoz kapcsolódó nehézipar révén. A cseh iparnak tradíciói vannak. A gépgyártás és a vegyipar a legjelentősebb, de kialakult néhány sajátos, világszínvonalú cseh iparág is. Ilyen például a kerámia és a porcelánipar Karlovy Varyban, az üveggyártás Jablonecben, a grafitfeldolgozás és ceruzagyártás Ceske Budejovicében, és a sörfőzés Prágában, Plzenben és Ceske Budejovicében. Jelentőségüket és hosszú távon való megmaradásukat az adja, hogy speciális terméket gyártanak a helyben meglévő speciális alapanyagból (kaolin, kvarchomok, komló) magas színvonalon. Az ország autógyártása az 1990-es évek közepén vált újra húzóágazattá, amikor a német Volkswagen cég részesedést szerzett a Škoda gyárban.

Kényelem, nyugalom, jó ételek és italok – csehországi kirándulásaink alkalmával mindenből bőven részesülhetünk. A cseh kulináris szokásokra az a jellemző, hogy viszonylag kevés, ám kitűnő alapanyagokat használnak fel. Húsok közül a sertéshús az első. A halételek jobbára a pisztrángra és a pontyra korlátozódnak. Tipikus cseh étel a knédli sült hússal és párolt savanyúkáposztával – valamint az elmaradhatatlan sörrel. Ami a bor Magyarországnak, az a sör Csehországnak: az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert. Az U Kalicha söröző: Ki ne ismerné Jaroslav Hasek Švejk a derék katona című regényét – tán még az is, aki nem járatos a cseh irodalomban. Leginkább annak szerzője látogatta a helyet, mely közel van az I. P. Pavlova metró megállóhoz. Esténként minden vendég szívesen látott – főleg, ha vacsorázik is. Egy másik híres söröző – mint például az U Fleku – saját főzésű, édeskés, 13 fokos barna söreit csak ezen a patinás helyen lehet megkóstolni.

A cseh városok kulturális karaktere, a cseh vidék mindig is látogatásra inspirálták a világ népeit. A Cseh Köztársaság természeti és kulturális értékei alapján túlzás nélkül a nagyhatalmak közé sorolható. Látogassa meg Ön is!

Görögország

6 Sze
Görögország egyike azoknak a közkedvelt országoknak, ahová a magyarok leginkább szeretnek eljutni egy nyári utazás, üdülés végállomásaként. Miért is olyan közkedvelt úti cél Görögország? Számos oka közül említésre méltó, hogy viszonylag olcsó nyaralást, kikapcsolódást biztosít, könnyű eljutni az országba akár autóval, busszal, fapados járattal vagy hagyományos repülőjárattal.

Legtöbben, akik egyszer eljutnak görög földre, megkedvelik, és szívesen keresik fel újra. Ha csupán 1 hétre utazunk Görögországba, mondjuk a magyarok egyik kedvencére, Kréta szigetére, és nem autóval tesszük ezt, vagy nem bérlünk a helyszínen autót vagy robogót, akkor nagyon keveset fedezhetünk fel ebből a csodás országból. Természetesen mindenkinek más és más az igénye egy görögországi nyaralás alkalmával, van aki csupán a lazításra, kikapcsolódásra vágyik, akkor élvezheti a kellemes, meleg tengert és a tengerparti fürdőzést, vásárlást, éttermeket. Aki ennél többet szeretne megismerni az országból, annak ajánlott, hogy legalább 2 hétre utazzon, és tegyen
egy körutazást, néhány napot eltöltve egy-egy látványosságnál, mint például a Meteoráknál, a hatalmas sziklákra épült kolostorok közt. Az ország leglátogatottabb turistavárosai és szigetei Marmari, Kréta, Korfu, Rodosz, Kalithea, Gouvia, Dassia, Didar, Zakintos, Sparta, Athén, Sarti, Chalkidiki és Paralia. Láthatjuk tehát, hogy Görögország látnivalóban és látványosságban nem szenved semmi hiányt. Európában Horvátország mellett az egyik legszebb szigetvilággal és tengerparttal rendelkező turistaparadicsom. Görögország nemcsak a fennmaradt kultúrájáról és ókori városairól híres, mint például Athén és Kréta szigete, 2500 éve még a nyugati világ központja
és az európai civilizáció bölcsője volt egyben.

Az idegenforgalom – a napjainkban tapasztalható válság ellenére is – jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában. Görögország egyik déli félszigete a Peloponnészosz, változatos tájairól és sokrétű látványosságairól híres. Korinthosz és Műkéné ókori romjai ezen görög sziget Észak-keleti sarkában helyezkednek el és igen látogatottak is. Görögország délifélszigete változatos tájakban és sokszínű látványosságokban gazdag. A Targetoszhegy lankáira kúszik Mystras kísérteties, tágas bizánci városa. Kanyargó ösvényei és lépcsői elhagyatott palotákhoz és freskókkal díszített templomokhoz vezetnek. Ha tovább haladunk dél felé, felfedezhetjük Mani-t, a kopár hegyek és puszta tájak földjét, melyet csak szigorú és tiszteletet parancsoló kőtornyok törnek meg. Bár legtöbbjük elhagyatott, őrszemként vigyázzák a területet. Érdemes még felkeresni az ősi Olimpiát, Monemvasia gyönyörű középkori városát és kipróbálni a hátborzongató Diakofto-Kalavryta fogaskerekű kisvasutat, amint keresztül hullámvasutazik a mély Vouradkos Szurdokon. Görögország rendkívül gazdag szigetvilággal büszkélkedhet, köztük a Dodecanesz- és a Jón-szigetekkel. Az országot felkereső turisták 25%-nak elszállásolója Kréta szigete. A görögök nagyon büszkék erre a mesésnek mondható szigetre, hiszen az idegenforgalomnak a túlnyomó többsége itt zajlik le. A hatalmas sziget a kristálytiszta tengervizéről, homokos és sziklás tengerpartjairól, szállodáiról és pompás hegyei miatt olyan kedvelt. A sziget két legmagasabb pontja a Dikti és a Psiloritis. A turistákat elkápráztatják a mesés ültetvények, narancsvidékek és oázisok. Kréta növény és élővilága mindezek mellett rendkívül sokrétű.

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja. A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki. A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak elveszett.

A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek, ember alakúak, de halhatatlanok. Fő istenük Zeusz, hatalmához úgy jutott, hogy megküzdött a titánokkal, és magához ragadta az ég és a föld fölötti hatalmat. A tenger fölötti hatalom Poszeidon kezében volt. Az alvilág ura pedig Hádész lett. Zeusz felesége Héra volt, lánya Athéné, aki atyja fejéből pattant ki, Appollón Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz Apollón nővére, Árész a hadisten, Hermész, a kereskedők és tolvajok istene, Héphaisztosz, az istenek kovácsa. Fontos szerepe volt a Végzetnek, aki már a születésekor megszabja minden ember sorsát, sőt az istenek is kénytelenek alávetni magukat hatalmának. Zeuszt bika alakjában tisztelték, feleségét pedig tehén alakban ábrázolták. Az istenek születéséről, tetteikről a mítoszok szólnak. Vallási intézményeik voltak például a jóshelyek (Apollón, Delphoi), az ünnepi játékok (Zeusz tiszteletére rendezték őket Olümpiában, győzteseit Kr.e. 776-tól jegyezték fel (ez a görög időszámítás kezdete). Először csak az arisztokrácia vett részt, később a nép is játszhatott. A Kr.e. III. században a vallás már csak a szegények világmagyarázata volt. Erősödött az a hit, hogy meg fog jelenni egy
testet öltött istenség, aki megváltja az elnyomottakat szenvedéseiktől, és elhozza a békét. Misztérium vallások jelentek meg, azt mondták, hogy olyan ismereteket adnak, amelyek segítségével megszerezhetik a túlvilági boldogságot (például Mithraskultusz, Ízisz-kultusz).

A görög konyha egyszerűen egészséges és finom, mivel a legjobb alapanyagokat használják: ízletes olíva bogyók, friss zöldségek és gyümölcsök, frissen fogott halak,
jó minőségű húsok a legjobb helyi olíva olajon sütve. Akik már jártak Görögországban, talán tudják, tapasztalták, hogy a különböző tavernák esetlegesen előforduló étlapján
rengeteg előételt, kevés főételt találnak, és szinte soha nem találnak édességet. Ez a számunkra furcsa struktúra csak addig marad különös, amíg nem világítunk rá a miértjére a dolgoknak. A görögök számára az étkezés a társadalmi élet egy formája, ezért általában „csapatosan” járnak tavernázni. Nem ritka jelenség, hogy 3-4 autónyi baráti társaságok veszik be magukat egy-egy tavernába és szinte otthonosan mozogva rendezgetik az asztalokat egységbe, hogy mindannyian együtt költhessék el az ebédet vacsorát, miközben jókat beszélgetnek, iszogatnak és a velük levő gyerekek az asztal körül lebzselnek. A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják.

Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. Ne mulasszuk el megkóstolni az igazi görög salátát, a halikrából készített taramo salátát, a tzatzikit, a töltött szőlőlevelet, a muszakát és a szuflakit. Édességeik mézzel készülnek. Gyümölcs mindig mindenütt nagy választékban kapható. Jellegzetes görög italok: ouzó (ánizs pálinka), metaxa, a számos borfajta közül a gyantás, ún. retszina fanyar aromája lehet érdekes. A kávét törökösen készítik, de igen kedvelt a frappé, azaz a jeges kávé is. Utazzon Ön is a görög nyárba és fedezze fel a szigetvilág szépségeit!

Bulgária: a kellemes csalódások országa

13 aug
Bizonyára Ön is várja már a jól megérdemelt szabadságot egy kellemes, hangulatos mediterrán városban. Szeretne élményekben gazdagon, feltöltődve, kipihenten hazatérni. Tökéletes uticél lehet az újabban ismét kedvelt ország, Bulgária felkeresése. A 2007. január 1-je óta Eu-s tagállam nem véletlenül vonzza a turistákat, minden egy helyen megtalálható: csodálatos tengerpart, bámulatos hegységek és számos gyógyfürdő.

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet- Európában. Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe, a többi részéről a vizek az Égei-tengerbe torkollanak. A vízhálózat az északkeleti országrész kivételével sűrű, de a Dunát leszámítva nem rendelkezik nagy vízhozamú folyóval. Az Iszkar bolgár szakasza csupán 368 km, míg a Marica 322 km-es szakasszal rendelkezik. Az ország határain belül 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található.

Bulgária fővárosa, Szófia a tőle délre magasodó Vitosa hegy lábánál, alig 600 méteres tengerszint feletti magasságon terül el. A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. A római-kori romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve az ókori elnevezést viseli. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Akár szárazföldön, akár levegőben közelítjük meg Szófiát,első ránézésre valószínűleg csalódni fogunk. A városkép némi türelmet kíván, de ha túljutunk a várost körülvevő egyhangú, szürke panelrengetegen, kitárul előttünk a történelmi központ,mint igazi gyöngyszem. A legtöbb látnivaló a Jevlogi Georgijev, a Hriszto Botev, a Szlivnyica és a Vaszil Levszki sugárutak által határolt területen találhatók. Az Alekszandr Nyevszkij székesegyházat is érdemes megtekintenünk, hiszen falai közt sétálva a múlt elevenedik fel előttünk. A művészetek iránt rajongók megtekinthetik az Ivan Vazov Nemzeti Színházat, mely bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. A Nemzeti Kultúrpalota is mindig érdekfeszítő aktualitásokkal várja vendégeit: az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában. A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A nyári szezonban túristák ezrei keresik fel kikapcsolódás céljából. A partvidék legnagyobb központjai az északi várnai partszakasz, illetve a déli burgaszi terület, melyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.

Az északi részen Szveti Konsztantin és Elena nyaralóhelyek vonzzák a csendesebb pihenésre vágyókat, a kormányzati üdülők is itt épültek fel, ez volt az ország első nemzetközi üdülőterülete. Albena, mely a bolgár part igényes és kedvelt turistaközpontja, Várnától 35 km-re fekszik. Partja igen vonzó, 150 m széles és 6 km hosszú. Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa. A hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A rengeteg túristának, a szépen rendben tartott épületeknek és a számtalan teraszos vendéglőnek köszönhetően Várna a legnyugatiasabb hangulatú város címet is megkapta. Önmagában is szép és kellemes hely, széles sugárutakkal, régi hatalmas épületekkel és végeláthatatlan zöld területekkel. Akkor is érdemes több napot eltölteni itt, ha egyébként nem kifejezetten tengerparti nyaralásra készülünk. Érdemes megtekinteni a Cirill és Metód teret, a Mária Mennybemenetele katedrálist, az Óratornyot, valamint az Operát. Neszebár a Napospart déli részének szinte folytatása, attól mintegy 1 km-re fekszik. Az üdülőváros műemlékekben gazdag ókori részét-amely egy félszigeten helyezkedik el-az UNESCO 1983-ban felvette a Világörökség listájára.

Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. A nagyvárosok építészeti együttesei megőrizték az eredeti atmoszférát. Remek példa erre a reneszánsz, korabeli bolgár építészetet örző falvak, városok sokasága: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna. Bulgáriában rengeteg (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.

Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csernodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik.

Mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi finomságokat, amelyek joghurtot, sajtot, bárányt, halat és sok-sok zöldséget tartalmaznak. A levesek közül legjellegzetesebb a „csorba”, amely tulajdonképpen egy joghurtos, tojásos csirkeleves. A húsételeket illetően sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög és a török konyha között. A bolgár kebapcse roston sült kolbászkái ugyanolyan közeli rokonai a nevében is hasonló szerb csevapcsicsinek, mint a bolgár kjufte fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsái a török kaftának. A birkahúsból főtt krumplis-rizses-paradicsomos különféle muszakák és gyuvecsek valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálhatók. A mai bolgár konyhában különösen nagy szerep jut a paradicsom- és uborkasalátának, a joghurttal nyakon öntött hagymás vegyes salátának, a sültpaprika-salátának, a sült padlizsánból készülő ételeknek. Az ínyencek ne hagyják ki a rószaszirupot, mely úgy készül, hogy a friss rózsaszirmot vízben előfőzik, majd cukrot adnak hozzá, és sűrűre főzik. Az étkezés befejezése Bulgáriában is a feketekávé. Nem presszókávét isznak, mint az olaszok, hanem a hagyományos törökkávét.

Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12%-a vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség kb. 40%-a. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van (a pomákok).

Wales: a vörös sárkány országa

20 Júl
Wales ideális célpont egy eseménydús nyaraláshoz. Leginkább kirándulásra van lehetőség, túraútvonalak egész hálózata szeli át az országot. A legnagyobb kihívást a sziklás Snowdonia vagy a Brecon Beacons Nemzeti Park nyújtja.

Wales egyes források szerint a világ egyik legrégibb országa; majdnem 200 ezer évre visszamenőleg lehet igazolni, hogy emberek laktak a területén. Az európai kelták, akik az időszámítás előtti 600-ban érkeztek, hozták a walesi karakterjegyeket: az ékesszólást, a barátságosságot és a képzelőerőt. A későbbi római jelenlét békés periódusként maradt meg a történelmi emlékezetben, valószínűleg azért, mert a rákövetkező időszak zavarossá vált az ír kalózok és a skótok (britonok) betörésével. Az V. és XI. század közti periódusra az angolszász uralom nyomta rá a bélyegét. A IX. és X. században a viking támadások közös fellépésre késztették a különálló walesi királyságokat. Furcsa mód, épp ahogy a támadások következtében Wales kialakult, úgy került fokozatosan az angol korona fennhatósága alá. A XIII. század folyamán többször is megpróbálták Wales függetlenségét megteremteni.Wales ezek után az 1730-as évekig szendergésbe merült, amíg az ipari forradalom fel nem rázta álmából. A szén, réz, pala és ón iránti szükséglet emberek tömegét vonzotta ide, és megváltozott a vidék arculata is: szétszórt vidéki települések helyett városias bánya- és ipari központok kerültek túlsúlyba. 1955-ben Cardiff lett a hivatalos főváros.

A nem walesiek számára megfoghatatlan, különös jelenség az “eisteddfod”, ez a sajátos walesi nemzeti intézmény. A szó bárdok gyülekezését jelenti, és eredetileg egy ének- és költőverseny volt. Az elsőt 1176-ban rendezték meg. Az 1860-as években megalakult a Nemzeti Eisteddfodd Társaság, hogy felélessze ezt a szép, ősi hagyományt. Manapság három főbb eisteddfoddot és több helyi versenyt rendeznek.

Az egyetlen, ami Walest elkülöníti Nagy- Britannia többi részétől a még mindig beszélt walesi nyelv. A walesi nyelv az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágába tartozik. A legközelebbi nyelvrokon a breton és a cormwalli.. A nyelv a VI. századra fejlődött ki teljesen, az európai nyelvek között az egyik legrégibb. Látszólag kiejthetetlen kettőzött l-ekkel és több mássalhangzó egymásutániságával van tele. Az ipari forradalom angolul beszélők tömegét hozta az országba, és 1800 és 1900 között a walesit beszélők száma jelentősen visszaesett. Manapság csupán a lakosság egyötöde beszéli
a nyelvet, főképp az észak-nyugati és nyugati vidékeken, ezért egyre többen küzdenek azért, hogy felélesszék a nyelvet.

Wales nem volna Wales “eisteddfodau” nélkül. A legnagyobb a Királyi Nemzeti Walesi Eisteddfodd, augusztus elején rendezik meg, de tartanak Nemzetközi Eisteddfoddot is minden júliusban Llangollenben, vagy az Urdd (Ifjúsági) Eisteddfoddot májusban. Wales évente megrendezett Mezőgazdasági Show-ját június közepén rendezik meg Llanelweddben.

A walesi konyha nem túl ismert, de ettől függetlenül létezik. Nemzeti szimbólumuk a póréhagyma, de jellegzetes még a “leverbread” (tengeri saláta, zabpehely, szalonna pirítóson), a “rarebit” (sajtos pirítós mustárral és sörrel) és a Glanmorgan virslik, egy hús nélkül készült mennyei étek sajtból, zselémorzsából és póréból.  Cardiff, a pezsgő kereskedelmi és egyetemi város nem tartozik a turisták által leglátogatottabb helyek közé. Jó kiindulási pont a környék érdekességeinek bebarangolásához. Óceáni éghajlatú, Anglia második legmelegebb városa (az angol időjárást ismerve
ez cseppet sem mellékes tényező).

A helyiek szerint Anglia időjárása Walesben lép be az országba. A város legfőbb vonzerejét a víz, a tenger közelsége adja. Cardiff emberi léptékű, a legfiatalabb európai főváros, dinamikusan fejlődik, rengeteg építkezés folyik. A város egyik leghíresebb épülete a Millennium Stadion, otthont adva számos rögbimérkőzésnek. A rögbi itt, Walesben nem csupán játék, hanem szinte már vallás. A belváros sétálóutcái szép, színvonalas üzletekkel sok embert vonzanak. Snowdonia Nemzeti Park Nagy-Britannia második legnagyobb parkja (a Lake District után) 1352 km2 területen terül el. A park területén található a Snowdon (1068 m), ami a Skót Felföldtől délre Britannia legmagasabb pontja. Évente átlagosan 500 ezren látogatják. Minden hegymászó talál képességének megfelelő útvonalat, a Snowdon az ambiciózusabb mászók számára is jó gyakorlóterep.

St David’s, a XII. század végén épült katedrálisa nem vált a környék jellegzetes tájékozódási pontjává. Építőinek legfőbb törekvése az volt, hogy elrejtsék a norvégok támadásai elől. Az építményt a régi idők hangulata lengi be. A padló “részeges” lejtése az 1248-as földrengésnek köszönhető. A középkorban azt tartották, hogy ha valaki kétszer elzarándokol a katedrális szentélyéhez, az felér egy római zarándoklattal. Conwy, a fallal körülvett középkori városok gyönyörű példája. A Conwy Kastély nyolc lőréssel ellátott tornyának látványa uralkodik a városon. Alakját leginkább az határozza meg, hogy sziklára épültek az alapjai. A városfal háromnegyede, 22 tornyával és három eredeti kapuval együtt épségben fennmaradt.

Nagy-Britannia legkisebb háza, a XIV. századból származó Aberconwy house és a Bodnant Garden, az egyik legszebb kert is Conwy látványosságai közé tartoznak. Brecon Beacons Nemzeti Park csak 1728 km2-en fekszik, de mégis belefér négy hegyvonulat. Változatos terepviszonyokkal is dicsekedhet: magántulajdonban lévő lejtők juhokkal és még több juhval, bányászfalvak és csupasz szakadékok váltják egymást. A legtöbb látogató az Offa Dyke Ösvényen indul gyalogtúrára, ami a keleti határ mentén halad; vagy a Taff Trailen, ami a Brecontól indul dél felé.